Tizenhat éves korában indult a sportpályafutása, eleinte bokszolt, súlyt emelt. Egy alkalommal munkahelyi ismerőse elhívta az ejtőernyősök edzőtermébe. Polgári foglalkozása idomszerész a Csepeli Acélműben.
Az elméleti foglalkozások, a tornatermi edzések és a társaság összetartó ereje hatására ejtőernyős lett. 1962-ben egy An–2-es repülőgépből hajtotta végre ez első ugrását. A kétéves sorkatonai szolgálatot nem ejtőernyősként töltötte le. 1965-ben a budaörsi Vasvári Pál laktanyába vonult be rádiótávírásznak. Sorkatonai szolgálata előtt már 250 ugrással rendelkezett. A katonaságnál összeszedett betegszabadsága alatt benevezett a gödöllői repülőtéren rendezett Budapest-bajnokságra. Összetett eredményével az ezüstérmet szerezte meg. 1970-től 1989-ig a nemzeti válogatott tagja volt. Később a gödöllői reptéren minden lehetőséget megragadott, hogy ugorhasson. Több nemzetközi versenyen eredményesen szolgálta a magyar ejtőernyőzést. 1974-ne tartalékosként behívták Szentkirályszabadjára a katona válogatottba. Hivatásos katona maradt, Szolnokra jártak át Mi–8-asból ugrani. 1984-ben Szolnokra került, 1988-ban Börgöndre, a futárhelikopter-ezredhez, ejtőernyőraktár-vezetőnek. Ejtőernyőzés szempontjából a legszebb évei voltak. A Mi–2-es és Kamov helikopterből rengeteg ugrási lehetősége volt. 1991-ben vonult nyugállományba. Hivatásos katonaként az ejtőernyők beugrásával foglalkozott. A magyar és a magyar katona-válogatott tagja, majd segédedzője. Ejtőernyős ugrásainak száma: 16030.
Sportegyesületei
Nehézipari Minisztérium Cskalov Repülő és Ejtőernyős Klub
Honvéd Sportrepülő Klub
Sporteredmények
1972-ben negyedmagával abszolút nulla ugráseredménnyel világcsúcs beállítást értek el.
A XV. Ejtőernyős Világbajnokságra 1980. augusztus 15. illetve augusztus 28. között Bulgáriában, Kazanlak városában került sor, ahol magyar férfi válogatott további tagjai: Juhász Zoltán, Janovics Ferenc, Tímár Vince és Varga József volt.
