Mérei Adolf

Mérei Adolf
SzületettMerkl Adolf József Mihály
1877. február 7.[1]
Hatvan
Elhunyt1918. március 12. (41 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (1-1-355/356)
A Wikimédia Commons tartalmaz Mérei Adolf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mérei Adolf, született Merkl Adolf (Hatvan, 1877. február 7. – Budapest, 1918. március 12.) író, műfordító, rendező, színházigazgató.

Életpályája

Merkl Adolf és Seidl Janka fia. Kezdetben újságíró volt. 1901-től a Pesti Magyar Színház művészeti titkára volt. 1903–1907 között a Pesti Magyar Színház és a Király Színház titkára és rendezője volt. Ezután a Népszínház–Vígoperához került. 1909–1911 között a Royal Orfeumban főrendezőként dolgozott. 1911-ben a Népopera alapító rendezője volt. 1915-ben a Télikert művészeti vezetője lett. A Kristálypalotát is vezette.

Kétszer nősült. 1901. június 1-én házasságot kötött Budapesten Garfunkl Ernesztina énekesnővel.[2] 1911-ben elváltak. 1911. március 16-án ismét megházasodott. Második felesége Ujfalusi Rozália volt.[3]

Sírja a Farkasréti temetőben található, ahol özvegye második férjével, a mártírhalált halt Kemény Simonnal együtt nyugszik.

Sírja a Farkasréti temetőben (1-1-355/356). Alkotó: Finta Sándor, 1918

Színházi munkái

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 5; fordítóként: 86; dalszövegíróként: 5.[4]

Szerzőként

  • Kukorica Jónás (1905)
  • Katonadolog (1914)
A Katonadolog című operett Népoperai bemutatójának plakátja
  • Vörös ördögök (1914)
  • Marci (1916)
  • Ujjé, a Ligetben... (1968)

Műfordítóként

  • Léon: A drótostót (1903, 1914, 1916)
  • Wilhelm-Lindau: A tavasz (1903, 1910-1911, 1918)
  • Ordonneau: Sherry (1904)
  • Krenn-Lindau: Svihákok (1904)
  • Landesberg-Stein: Huszárvér (1905)
  • Hennequin-Bilhaud: A szobalány (1905)
  • Ordonneau: Fecskefészek (1905, 1927)
  • Tanner-Murray: A postás fiú (1905)
  • Léon: A koldusgróf (1906, 1910, 1929)
  • Léon-Stein: A víg özvegy (1906-1907, 1916-1917, 1922, 1942, 1947, 1957, 1959-1960, 1965, 1967-1968, 1973, 1975-1977, 1980-1981, 1986, 1990, 1993, 1995, 2001, 2003, 2005, 2010-2011, 2013)
  • Sardou: A dancigi hercegnő (1906)
  • Lindau: Milliárdos kisasszony (1906, 1910, 1913, 1930)
  • Ordonneau: A cserelányok (1907)
  • Ordonneau: Csepűrágók (1907)
  • Rideamus: A víg Niebelungok (1907)
  • Dörmann-Jacobson: A varázskeringő (1907, 1911, 1915)
  • Jourda: A szerencsemalac (1908)
  • Sterk: Fuzsitus kisasszony (1908)
  • Bauer: Három feleség (1908)
  • Steivuson: Az öngyilkosok klubja (1909)
  • Zapolska: Hanka (1909)
  • Dörmann-Altmann: Fiú vagy lány? (1909)
  • Stein-Lindau: Színészvér (1909)
  • Stein: Vera Violetta (1909, 1916)
  • Buchbinder: A muzsikulány (1910)
  • Hennequin-Veber: Csitulj, szívem (1911)
  • Wilhelm: Cigányország (1911)
  • Mars-Desvallieres: Ártatlan Zsuzsi (1911, 1914)
  • Stein-Lindau: Az asszonyfaló (1912)
  • Bodansky-Willner: Éva (1912, 1936)
  • Buchbinder: Tengerész Kató (1912)
  • Bernauer-Welisch: A kedves Augustin (1913)
  • Brammer-Grünwald: Budagyöngye (1913, 1916)
  • Brammer-Grünwald: A nevető férj (1913)
  • Okonkowsky: A mozitündér (1915)
  • Armont-Nancey: Az éjjeliőr (1915)

Dalszövegíróként

Drámái

  • Gotterhalte (1903)
  • Toldi (1903)
  • Csak tréfa (Verő Gy.-gyel, 1904)
  • A sátán kutyája (Arthur Conan Doyle nyomán, 1907)

Librettói

  • Tilos a bemenet! (zene: Huszka J., 1899)
  • A századik menyasszony (zene: Barna I., Vágó G.-val, 1907)
  • Gyerünk csak! (zene: Zerkovitz B., Barna I., Béldi I.-ral, 1913)
  • Kriszhindli (zene: Barna I., Faragó J.-vel, 1914)

Filmjei

Jegyzetek

  1. ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 612/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  3. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 305/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  4. ↑ 2013. november 15-i lekérdezés

Források

További információk