Méhes György (író)
Nagy Elek , írói álnevén: Méhes György (Székelyudvarhely , 1916 . május 14. – Budapest , 2007 . április 10. ) Kossuth-díjas erdélyi magyar író, újságíró. Írói álnevét Méhes György (1746–1809) bölcseleti doktor, református főiskolai tanár és író tiszteletére vette föl.
1917-ben a család Kolozsvárra költözött, az ottani református gimnáziumban érettségizett. Érettségi után a Ferdinánd Tudományegyetemen tanult jogot, de érdeklődése a színház felé fordult. 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjából több hónapot Budapesten töltött. Ezután újságoknál dolgozott, először színkritikái, majd politikai írásai jelentek meg a Pásztortűzben Keleti Újságban nacionalizmus ellen, a magyarok és románok békés egymás mellett élését szorgalmazta.
A második világháború után 1948 és 1950 között a Falvak Dolgozó Népe Művelődési Útmutató Napsugár Orsolya címűt, 1977-ben publikálta, ám különösebb sikert nem ért el vele. A sikert az 1982 -ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című életrajzi regényével érte el.[ 1]
Munkássága több elismerésben részesült. 2000 -ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét kapta meg; 2002 -ben Kossuth-díjjal tüntették ki „jelentős próza- és drámaírói tevékenységéért, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartóerejének kimunkálásában vállalt szerepéért, a gyermekirodalomtól a színpadi alkotásokig ívelő irodalmi munkásságáért”. 2005-ben átvehette a Bécsi Európai Akadémia díját.
2007. április 10-én, 91. életévében hunyt el Budapesten.
Fia, Nagy Elek sikeres vállalkozó, Magyarország egyik leggazdagabb embere[ 2] budapesti , majd 2024-től az országos kereskedelmi és iparkamara elnöke.
Benczédi Sándorral (Kabán József felvétele)Gyöngyharmat Palkó és más mesék (1954)Szikra Ferkó (regény, 1956)Gyémántacél (kalandos regény, 1956)Virágvarázsló (mesék, 1957)Világhíres Miklós (1958)Veronka (elbeszélések, 1959)Három fiú meg egy lány (regény, 1960)Az a bizonyos Vitalit ügy (regény, 1961)Utazás Nárittyenbe (vidám mesék, 1962)Győzelmes Gábriel (meseregény, 1967)A kígyó színű toll (mesék, karcolatok, 1969)[ 3] A kígyószemű toll , 1968)[ 4] Ártatlanok bandája (csodálatos történet, 1974)A tizenkét éves felnőtt (ifjúsági regény, 1979)Egy tucat léggömb (mesék, karcolatok, 1983)Murok Matyi kalandjai (mesék, elbeszélések, 1985)Hét kedvenc unoka (regény, 1989)
Micsoda társaság (1966)Tatárok a tengeren (1971)Leleplezem a családomat (1972)Kilenc vesszőparipa (1976)Öcsi naplója (2016)
Verőfény (regény, 1952)Kárpátok kincse (regény, 1955)Kékruhások (regény, 1962)Orsolya (1977)Bizalmas jelentés egy fiatalemberről (önéletrajzi regény, 1982)Mindenkinek nehezebb, mint másnak (két kisregény, 1986)Kolozsvári milliomosok (1997)Szép szerelmek krónikája (Erdélyi Hiradó–Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 2002)Bizalmas jelentés egy fiatalemberről (átdolgozott kiadás, Ulpius-ház, Budapest, 2006)Emmi (Ulpius-ház, Budapest, 2007)Gina (Ulpius-ház, Budapest, 2009)Egyetlenem – Medalionok Erzsébetről (Ulpius-ház, Budapest, 2009, ISBN 978-963-254-315-4 )
Négy vidám játék (Asztalos Istvánnal, Méliusz Józseffel , Sütő Andrással közösen, 1959)A mester és tanítvány (színjáték, Marosvásárhely, 1966)Fele se tréfa (színjáték, Nagyvárad, 1968)Noé bárkája (négy színmű, a címadón kívül: Barbár komédia / 33 névtelen levél / Mi férfiak; 1969)A járókelő – Ha nincs kilincs (két színjáték, 1970)Mozaik (színjáték, 1970)A zsebrevágott osztály (gyermekszíndarabok, Csíkszereda, 1970)Heten, mint a gonoszok (színjáték, Budapest, 1972)Duplakanyar (színművek: a címadón kívül: A nagyenyedi két fűzfa / A peleskei nótárius / Heten, mint a gonoszok; 1976)Felebarátaink (színpadi riport öt képben, 1977)Szép piros alma (vígjáték egy felvonásban, 1977)Istentelen Ábrahám (vígjáték egy felvonásban, 1979)Az nem igaz, hogy ez igaz (négy színjáték, a címadón kívül: Drága gyermekeim / Egy roppant kényes ügy / Kir Januli; 1984)Jerikó (Színház, Budapest, 1983)
Jegyzetek
]
.svg){kind=small}