1972-ben, 16 évesen került a Sárbogárdi Volán csapatától a Videoton ifjúsági csapatához. Mint sok labdarúgót akkoriban, őt is Csiszár István csábította a Videotonhoz. 18 évesen, 1974-ben mutatkozott be az élvonalban és hamar meghatározó játékossá vált. 1976-ban már a válogatottban is bemutatkozott. Ebben az évben a Videoton addigi története legjobb eredményét érte el és második lett a bajnokságban a Ferencváros mögött.
1983-84-es és 1984-85-ös idényben harmadik lett a csapattal a bajnokságban. Az UEFA-kupa 1984-85-ös idényében a döntőig jutott csapat tagja volt. 8 mérkőzésen szerepelt és 3 gólt szerzett. Ősszel a Paris Saint-Germain-nek és a Partizan Belgrádnak rúgott egy-egy gólt. Tavasszal hat hetes sérülés miatti kihagyás után tért vissza és szerezte Madridban a győztes gólt a Real Madrid ellen.
„Mikor elrúgtam a labdát, már éreztem, hogy jól eltaláltam. Csak akkor hittem el, hogy valóban gól, amikor a teljes csapat a nyakamon csimpaszkodott. Olyan boldog voltam, hogy azt el sem tudom mondani. Gólt rúgni a Bernabeu stadionban! Azt hittem, ilyen csak a mesében van!”-mondta Májer Lajos.[1]
1986-ban Tatabányára szerződött volna, de az MLSZ nem engedélyezte. Abban az időben portugál és francia csapatok is érdeklődtek utána, de az illetékes személyek érdektelensége miatt a szerződések nem jöhettek létre. Végül 1987-ben a Rába ETO-hoz szerződött. Nyolc forduló után visszaigazolták, mert a Videoton három ponttal kieső helyen állt a bajnokságban. Az idény végén végleg elhagyta a székesfehérvári klubot és 1990-ig osztrák és német alsóbb osztályú csapatoknál játszott. Ezt követően a Fejér megyei I. osztályban szereplő Velencetours SC együtteséhez szerződött és itt fejezte be az aktív labdarúgást.
1998-ban közúti baleset áldozata lett, február 28-án elgázolta egy gépkocsi. Március 11-én hajnalban a kórházban elhunyt.[2]
A válogatottban
1976 és 1979 között 3 alkalommal szerepelt a válogatottban.
Botos István: A Videoton labdarúgó krónikája, 1941–1991: A Vadásztölténygyári csapattól a Videoton-Waltham Futball Clubig.Székesfehérvár: Albaswiss Nyomda. 1991. ISBN 963-768-600-2