Ez a szócikk a teológiai doktor, székesfehérvári kanonok, országgyűlési követről szól. Hasonló címmel lásd még: Majer József (egyértelműsítő lap).

Májer József (Székesfehérvár, 1785. január 26. – Székesfehérvár, 1834. december 13.) teológiai doktor, székesfehérvári kanonok, országgyűlési követ, papnevelőintézeti igazgató.

Májer István és Végh Erzsébet polgári szülők fia. Atyját korán elvesztvén, Szabó József akkori plébános és Fejér György prépost vették pártfogásukba; szülővárosában járt gimnáziumba és Pécsett végezte a bölcseletet. 1802-ben fölvétetett a székesfehérvári növendékpapok közé és három évig az ottani szemináriumban teológiát hallgatott; a negyedik évre a pesti központi papnevelőbe küldetett és teológiai tanulmányait 1807. augusztus 7-én bevégezve, doktori fokot nyert. Visszatért Székesfehérvárra, az ottani szeminárium tanulmányi felügyelője lett és pápai engedéllyel azon év augusztus 18-án miséspappá szenteltetett fel. Miután a felügyelőséget egy évig és öt hónapig viselte, püspöke Milassin Miklós őt a növendék papok mellé rendelte, hogy azokat magánúton a bölcseletben oktassa, és két hónapig az acsai plébánia adminisztrátora volt. Felügyelősége alatt a szónoki bátorság és ügyesség elősegítésére a növendékekkel a Szent Ágoston megtérését tárgyaló színműveit adatta elő. Hogy magát a német nyelvben gyakorolja, a székesfehérvári német káplánságra nevezték ki; egyszersmind szentszéki aljegyző, majd rendes jegyző lett. 1809-ben az egyházi történet tanításával bizatott meg, a szentszéknek pedig bírája volt; 1815. január 22-én a felsőváros plébániájába iktattatott be és a fejérvári felső kerület alesperese lett. 1828. augusztus 15-én a király kanonokká és a papnevelő intézet igazgatójává nevezte ki. Életének végső éveiben Arad-, Somogy- és Veszprém megyékben viselt követséget; két országgyűlésen (1830 és 1832) is közreműködött. Kiváló szónok volt úgy a templomban, mint a megyeház és az országgyűlés termeiben. A pozsonyi országgyűlésről 1834-ben betegen tért haza és december 13-án meghalt.

• Főméltóságu Milassin Miklós úr ő excellentiájának, és az uri vendégeknek a székesfejérvári nevendék papok, midőn farsangi mulatságokra magokat megaláznák. Fejérvár, 1809. (Költemény.)
• Szent István az anyaszentegyházban, melyet szerzett, népéhez való jóakarattyának zálogát hagyta. Meg-világosította nemzeti ünnepén a t. t. kapuczinus atyák templomában 1820. kisasszony havának 20. napján. Bécs, 1820.
• Egyházi beszéd a lalki mártiromságról; melyet Székes-Fehérvár városának fogadott ünnepén szent Sebestyén mártir templomában 1821. eszt. Boldogasszony havának 20. tartott. Székes-Fehérvár, 1821.
• Egyházi beszéd, hogy a mi templomaink az isten egyéb templomainak műhelyei. Mondotta Szántódon Somogyvármegyében sz. Jakab apostol temploma felszentelése alkalmatosságával 1821. Jakabhava 1. Uo. 1821.
• Szent István érdemei, az ő eleven hitének gyümölcsei. Hirdette nemzeti ünnepén Budán a várbeli plébániának templomában 1821. kisasszony-havának 20. Esztergom.
• A székes-fehérvári egyházi megye bucsúzása mélt. Vurum József püspök urtól, midőn a nagyváradi püspökség kormányzására indulna szent János havának 6. 1822. Székes-Fehérvár. (Költemény.)
• Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangelimok értelme fölött tartott egyházi beszédek, melyek a szent atyák nyomdokai után készitett. Uo. 1823-1824. Három kötet. (Ism. Hazai és Külf. Tudósítások 1823. II. 28. sz. a Muzarionban Kölcsey. Vasárnapi és ünnepi homiliák. A szent atyák nyomán készítette ... A szerző alkalmi beszédeivel megtoldva újonnan kiadta Ihász Gábor. Eger, 1856. Két kötet.)
• Halotti beszéd, melyet mélt. Vásonkeői Zichy Miklósnak gyász ünnepén Palotán Mindszent-havának 30. napján 1826. eszt. mondott. Uo. 1826.
• Egyházi beszéd, melyet mézzel folyó szent Bernád tiszteletére Zirczen ... Kisasszony havának 20. napján 1827. mondott. Uo. 1827.
• Halottas beszéd, melyet néhai ... Novák Krizoszton János urnak ... ritka bölcsességét a pannonhalmi főapáturság templomában 1828. Karácson-havának 2. hirdette. Uo. 1829.
• Halottas beszéd, melyet néhai t. n. v. Fáiszi Anyos Ignácz úrnak, ... közhasznú életét az esztergári templomban 1829. Szt. András havának 19. magasztalta. Uo. 1829.
• Halottas beszéd, melyet főmélt. herczeg Rudnay Sándor ő eminencziája hamvai fölött mondott Mindszent havának 26. napján 1831. Esztergom.

Van egy beszéde a Szalay Imre által szerkesztett Magyar Egyházi Beszédek Gyűjteményében (Pest, 1833. IV. Wallensteini Schmith János apát ötvenedévi ünnepe mire inti az öröm-atyát s résztvevőit. Seconditziára).

Levelei Horvát Istvánhoz Székesfehérvárról és Pestről 1804-1834 összesen 24 darab (a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár kézirati osztályában.)

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  

• Ferenczy Jakab – Danielik József: Magyar írók. Életrajzgyűjtemény I–II. Pest: Szent István Társulat. 1856–1858.   (elektronikus elérhetőség)
• A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

• ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Pozsony, Schmidt Antal, 1846.