Löffler Aurél, dr. (beceneve: Luri;[1] Torontáltorda 1911. május 23. – Eger, 2011. január 31.)[1][2][3][4][5][6] erdélyi magyar jégkorongozó, a csíkszeredai jégkorongsport egyik megalapítója.
Élete
Gyermekkorát és ifjúkorát szülővárosában töltötte el. Ugyanitt végezte elemi és középiskolai tanulmányait, valamint itt is érettségizett. Az első és a második világháború között oklevelet szerzett Bukarestben, majd a fiatal ügyvédet kihelyezték Brăila városába.[1]
A második bécsi döntést követően jelentkezett a magyar hatóságoknál, így egészen 1944-ig szolgálatot teljesített Máramarosszigeten.[1]
A második világháború után Egerbe költözött, és itt élt családjával. Itt Eger város pénzügyi osztályának jogászaként munkálkodott. Később nyugdíjazták, és ezt követően idegenvezetőként tevékenykedett, folyékonyan beszélt hat nyelven.[1]
Rövid, néhány napig tartó betegséget követően hunyt el Egerben, 2011. január 31-én.[1]
Pályafutása
Visszaemlékezéseiben többek közt utalt arra, hogy 1928-ban részt vett egy Csíkszeredában megrendezett korcsolyaversenyen. Ezen a helyen alakult ki azon csíkszeredai fiatalok csoportja, akik 1929-ben, egy évvel a verseny után megalapították az első csíkszeredai jégkorongcsapatot. Egyes feljegyzések a következő személyeket sorolják a megalapítók közé: Bedő Ákos, Schmidt Béla, Vákár Lajos, Löffler Aurél, Czáka István, Miklós Gyula és Dóczi János. Az együttes mecénása Dóczi András volt. Löffler Aurél tagja volt annak a csíkszeredai jégkorongcsapatnak is, amelyik először játszott hivatalos meccseket Csíkszeredában, a Bukaresti Tenisz Klub ellen 1931 januárjában.[1]
Csíkszeredában Trianon után szinte semmilyen társasági élet nem volt, egyetlen kivétel talán a mozi. Itt minden héten egy-egy filmet vetítettek, és előtte egy híradót. Az egyik híradóban láttuk, hogy ott hokiznak. Láttuk, hogy valakik egy bottal korcsolyáznak, jönnek-mennek, lökik fel egymást. Többször megnéztük egy páran, Vákárral, a többi fiúval, és a látottak alapján született meg az ötlet, hogy csináljunk mi is egy hokicsapatot. Addig sportélet Csíkban nem nagyon volt: egy kicsi korcsolya, valami gyenge focizás, de más semmi. Az első közös gyakorlatok után bejelentkeztünk a román szövetséghez, hogy itt vagyunk, hokizunk. Az akkori román szövetségnek három tagja volt: egy bukaresti csapat, a kolozsvári egyetemisták és az inkább ukránokból álló Csernovitz.
– Löffler Aurél a csíkszeredai hokiélet elindulásáról egy interjúban,
2007-ben
[7]
Jegyzetek
.svg){kind=small}
