Lévai Katalin (Budapest, 1954. május 22. –) magyar politikus, európai parlamenti képviselő, szociológus, író, a Medgyessy-kormány esélyegyenlőségért felelős minisztere, majd az Európai Parlament képviselője, ezt követően író.
Életpályája
Anyai ágon szerb, apai ágon zsidó származású.[2][3]
Gyermekkorát a fővárosban töltötte. 1976-ban a Külkereskedelmi Főiskola angol-német szakán szerzett diplomát. 1987-ben elvégezte az ELTE szociológia és szociálpolitika szakát, 1993-ban pedig az ELTEBölcsészettudományi Karán megszerezte a doktori fokozatot, majd a szociológiai tudomány kandidátusi fokozatát.
1998-tól 2002-ig az Egyenlő Esélyek Alapítvány elnöke. 2002-2003-ig a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóságát vezeti, 2003. május 19. – 2004. június 13. között a Medgyessy-kormány esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli minisztere volt.
2004-től európai parlamenti képviselő lett. Ennek keretében az Európai Parlament Jogi Bizottságának tagja, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság póttagja, a Svájccal, Izlanddal és Norvégiával folytatott kapcsolatok felelőse és az Európai Gazdasági Térség (EGT) Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált Küldöttség tagja, az Izraellel folytatott kapcsolatokért felelős küldöttség póttagja, a Központi Régió Budapesten kívüli képviselője volt.
Kiemelt témaként foglalkozott a romák helyzetével Európában. Létrehozta az Európai Roma Fórumot, mely 2005-ben kezdte meg tevékenységét Lévai Katalin elnökletével. Fő feladata a romák felzárkóztatása, a roma nőket érintő kettős diszkrimináció megszüntetése, az iskolai szegregáció felszámolása, a 12 milliós európai romaság integrálása.
Lévai Katalint, a romákért végzett munkájának elismeréseként Martin Schulz, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) frakcióvezetője, 2007. április 11-én kinevezte az Európai Szocialista képviselőcsoport Roma- és Kisebbségjogi Szóvivőjének. Kinevezését követően kezdeményezte egy Európai Roma Stratégia létrehozását. A PES frakció szóvivőjével és Jan Marinus Wiersmaval, a Szocialista Frakció alelnökével közösen kidolgozták a szocialista párt javaslatait. A fő cél a romák hátrányos megkülönböztetésének, rossz szociális körülményeinek felszámolása és egy transznacionális kisebbségi státusz kivívása. A stratégiának eszerint olyan öt prioritási területre kell koncentrálnia, mint az oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy és az aktív politikai valamint társadalmi részvétel. Az európai parlamenti Roma Forum tevékenysége alapján beválasztották a Roma Diplomacy nemzetközi elnökségébe is.
Az esélyegyenlőségért folytatott munkája
Lévai Katalin az esélyegyenlőség területén egyik fő feladatának tekintette a nők érdekeinek védelmét, az egyenlő bánásmódért és esélyegyenlőségért folytatott küzdelmet. Európai Parlamenti képviselőként is számos hazai és nemzetközi konferencián vett részt, Brüsszelben tanácskozásokat szervezett, valamint a nők jogait érintő jogalkotási feladatot is vállalt. Alelnöke az MSZPEmber- és Gyermekjogi Tagozatának, de figyelemmel kíséri a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság működését, ezen belül az esélyegyenlőség kérdését. A Holokauszt Emlékőrzéséért Egyesület elnökeként fellép a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben. 2008. június 24-én magkapta az Osztrák Köztársaság szolgálatáért adományozható legmagasabb osztrák állami elismerést, a Nagy Arany Kitüntetést Dr. Hans-Dietmar Schweisgut-tól, az Osztrák Köztársaság belga nagykövetétől.
2008 szeptemberében Európai Charta néven mozgalmat indított az erőszak, a szélsőségek, a gyűlöletkeltés és az intolerancia ellen, melyet már közel száz képviselő és esélyegyenlőséggel foglalkozó szervezet (például European Roma Right Centre) aláírt.
Pártalapítás és indulási szándék a 2018-as országgyűlési választáson
Lévai Katalin a 2018-as választásokra Lendülettel Magyarországért néven új pártot alapított, egyidejűleg élesen bírálta a Fidesszel szemben induló ellenzéki pártokat. Ő maga Zuglóban kívánt elindulni képviselőjelöltként. Végül sem pártja, sem Lévai Katalin indulására nem került sor, mert a szükséges ajánlásaik között számos aláírás megegyezett a Fidesz által gyűjtött aláírásokkal, ami csalásra utalt. A választási bizottság a párt indulását nem engedélyezte.[5]
Családja
Házas, egy lánygyermeke született, és egy unokája van.
Könyvei
Tizenöt, elsősorban szociálpolitikával, esélyegyenlőséggel foglalkozó könyv szerzője, illetve szerkesztője.
Lévai Katalin–Széman Zsuzsa: Társadalmi trigonometria; Scientia Humana, Bp., 1993
Lévai Katalin: Towards a Reform of Social Policy in Hungary (Hamburg, 1994, Hamburger Institut für Soziologie)
Lévai K. – Straussman J. (ed.): Innovative Local Authorities (New York, 1996, Syracuse University Press)
Lévai Katalin és Tóth István György (szerk.): Szerepváltozások – Jelentés a nők helyzetéről (TÁRKI – Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 1997)
Gyulavári Tamás – Kiss Róbert – Lévai Katalin (szerk.): Vegyesváltó: Pillanatképek nőkről, férfiakról (Egyenlő Esélyek Alapítvány, Budapest, 1999)
Gáthy V.- Lévai K. (ed.): Shifts in Social Care (New York, 1999, Soros Foundation N.Y.)
Lévai Katalin (ed.): Partnership Through Progress (London, 1999, British Council)
A nő szerint a világ (Osiris Kiadó, Budapest, 2000)
Pillangóhatás (Osiris Kiadó, Budapest, 2002)
Táncrend nélkül; Ulpius-ház, Bp., 2006
Párnakönyv és más mesék (Alexandra Kiadó, Budapest, 2006)
Vörös szőnyeg (Alexandra Kiadó, Budapest, 2007)
Varázskert (Alexandra Kiadó, Budapest, 2008)
Hazugok és szeretők (Alexandra Kiadó, Pécs, 2010)
Karácsonyi égbolt (Alexandra Kiadó, Pécs, 2011)
Hírnév (Alexandra Kiadó, Pécs, 2009)
Anyám évszázada (Alexandra Kiadó, Pécs, 2012)
A szerelemfüggő (Alexandra Kiadó, Pécs, 2013)
Anna Karenina lánya (Kossuth Kiadó, Budapest, 2014)
Romkocsma; Kossuth, Bp., 2015
Lévai Katalin–Haszán Míra: Át a smaragd hídon; Kossuth, Bp., 2016
Bábel-Budapest; Kossuth, Bp., 2019
Tűzmadár - Szavanov Emil cukrászmester életei; TERICUM KIADÓ KFT., Bp., 2021