Lévai Jenő

Lévai Jenő
Született1892. április 26.[1][2]
Budapest[3][2]
Elhunyt1983. június 29. (91 évesen)
Budapest[3][2]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiLévai Béla
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Lévai Jenő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lévai Jenő (Budapest, 1892. április 26.[4] – Budapest, 1983. június 29.) magyar író, újságíró, szerkesztő.

Életútja

Lévai Jenő emléktáblája Budapesten, a Vérhalom utca 33/c alatt

Budapesten született Lévai (Lipsicz) Miksa (1856–1945)[5] tanító és Wachsman Berta fiaként. Apai nagyszülei Lipsicz Izsák és Tänzer Rozália voltak. Mérnöki tanulmányait a budapesti Műegyetemen folytatta, de diplomát nem szerzett.[forrás?][6] Barcsaysta gimnazistaként az Az Est c. lap egyik sporttudósítója volt, utóbb pedig a sportrovatnak is dolgozott.

Egyéves önkéntes tiszthelyettesi szolgálati évét 1913. október 1-jén kezdte a budapesti Báró Laudon laktanyában működő vártüzértiszti iskolában,[7] de a háború miatt már nem szerelhetett le, hanem 1914 nyarán előbb szerb, majd galíciai hadszíntérre vezényelték, ahol tüzérségi megfigyelő volt Przemyśl ostrománál. A kapitulációt követően, 1915 tavaszán orosz fogságba került.

1921. április 2-án Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Adler Illés rabbi és Kramer Janka lányával, Izabellával (Bella).[8]

1921-től Az Újság, később az Est-lapok belső munkatársaként tevékenykedett. 1932-től a Magyar Hétfő c. politikai lap és a Kis Újság c. napilap fő- és felelős szerkesztője, valamint tulajdonosa lett. Az első világháborúról és az orosz fogságáról készített riportjai a Magyar Hétfő kiadásában jelentek meg három kötetben: Éhség, árulás, Przemyśl (Budapest, 1933), Éhség, forradalom, Szibéria (1934), Éhség, panama, Hinterland (Budapest, 1935). Ezt megelőzően, első kiadásban viszont A przemysl vár titkai. Egy vártüzér naplója (1932) címmel jelentette meg visszaemlékezéseit.

A magyar újságírás történetével is foglalkozott. Lévai szerkesztette és állította össze a Kossuth Lajos néplapjai (Budapest, 1938) c. kiadványt, melynek alcíme: A magyar újságírás hőskora 1877-1937. Szerkesztette a Zsidó magyarok Családi Könyvtárát (1942) is. A zsidótörvényekig a Kis Újság tulajdonosa és főszerkesztője volt. Majd amikor ezt el kellett adnia, a Képes Családi Lapok című újságot szerkesztette. Összeállította és sajtó alá rendezte az Írók, írások... Vigasztalás van az irodalomban (Budapest, 1943) című novelláskötetet.

Az Est Lapok hasábjain 1925-ben egy cikksorozatban leleplezte Endre László akkor gödöllői főszolgabírót, aki később, 1944-ben a nyilasok kezére akarta adni Lévait. Bujkált, majd a pesti nemzetközi gettóban élte túl a háborút. A felszabadulás után főleg a magyarországi fasizmus keletkezésével, a különböző ellenállási mozgalmakkal foglalkozott 1945–1948 között megjelenő kötetében, amelyek máig is alapvető források. Az ötvenes években elhallgattatták. Adolf Eichmann magyarországi működéséről angol, francia és német nyelven is közzétett dokumentumokat (1961). A hatvanas-hetvenes években számtalan írása jelent meg az Új Élet-ben, a Magyar Nemzetben és az Ország-Világban. Több háborús bűnökkel gyanúsított személy perében szerepelt tanúként vagy szakértőként.

Főbb művei

  • A przemysl vár titkai. Egy vártüzér naplója (Budapest, 1932)
  • Éhség, árulás, Przemysl (Budapest, 1933)
  • Éhség, forradalom, Szibéria, 1-2.; Magyar Hétfő, Bp., 1934–1935
    • 1. Fehér cártól – vörös Leninig. 1914–1918
    • 2. Lenintől – Sztálinig. 1919–1922
  • Éhség, panama, Hinterland (Budapest, 1935)
  • Kossuth Lajos néplapjai. A magyar újságírás hőskora. 1877–1937; Stádium Ny., Bp., 1938
  • Gömbös Gyula és a magyar fajvédők a hitlerizmus bölcsőjénél (Budapest, 1938)
  • A hősök hőse...! Bajcsy-Zsilinszky Endre, a demokrácia vértanúja (Budapest, 1945)
  • Horogkereszt, kaszáskereszt, nyilaskereszt (Budapest, 1945)
  • Endre László a háborús bűnösök magyar listavezetője (Budapest, 1946)
  • A pesti gettó csodálatos megmenekülésének hiteles története; Officina, Bp., 1946
  • Fekete könyv a magyar zsidóság szenvedéseiről; Officina, Bp., 1946
  • Raoul Wallenberg regényes élete, hősi küzdelmei, rejtélyes eltűnésének titka; Magyar Téka, Bp., 1948
  • Zsidósors Európában. Az üldözések kora; Magyar Téka, Bp., 1948
  • A fekete SS "fehér báránya" (Budapest, 1966)
  • A pesti gettó csodálatos megmenekülésének hiteles története, 1944–2014, VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata, Budapest, 2014 (átdolgozott és bővített kiadás, terjedelem: 327 oldal)
  • A pesti gettó csodálatos megmenekülésének hiteles története (Officina, Budapest, 1946) (terjedelem: 174 oldal)
  • "...csak ember kezébe ne essem én...". Deportáció, télach, Schutzpass... Egy újságíró hiteles feljegyzései a nácik és nyilasok magyarországi rémuralmáról: a magyar zsidóság végnapjairól. 1945; sajtó alá rend. Dési János; Múlt és Jövő, Bp., 2016[9]

Jegyzetek

  1. ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. május 23.)
  2. ↑ a b c Új magyar életrajzi lexikon, 214, 4
  3. ↑ a b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  4. ↑ Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 937/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 29.)
  5. ↑ Lévai Miksa halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 4712/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 29.)
  6. ↑ "A bp.-i műegy.-en szerzett mérnöki diplomát." Lásd: Magyar Életrajzi Lexikon.
  7. ↑ Budapest, IX. ker., Timót utca 3.
  8. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 454/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 29.)
  9. ↑ Egy újságíró hiteles feljegyzései a Vészkorszakról.

Források

  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1221. o. ISBN 963-05-6806-3  

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek