Ez a szócikk az újságíróról, lapkiadóról szól. Hasonló címmel lásd még: Luzsénszky Alfonz (egyértelműsítő lap).

Luzsénszky Alfonz (néhol Luzsánszky, Luzsinszky, Luzsinsky vagy Szentesy-Luzsénszky alakban is, Budapest, 1876. január 13. – Budapest, Józsefváros, 1953. december 30.)^[1] katolikus lapkiadó, szélsőjobboldali író-újságíró, természetgyógyász. Munkássága antiszemita, a zsidóságot úgymond „leleplező”, máig közkézen forgó kiadványok megjelentetésében teljesedett ki. Luzsénszky Alfonz pap édesapja.

Szentesy Béla és Baráth Ida fiaként született,^[2] luzsinai és rigliczai báró Luzsénszky Félix (másként: Luzsénszky Bódog Sándor Benő) fogadta örökbe.^[3][4] A szervita rendben kezdett teológiát tanulni, ahonnét sorozatos betegeskedései miatt elbocsátották.

1901. szeptember 24-én Budapesten házasságot kötött a nála öt évvel fiatalabb Petrovich Karolina Paulina Vilmával, Petrovich Márk és Grőser Franciska lányával.^[5]

1898-1903 között a Páduai Szent Antal Lapjának munkatársa volt, mialatt 1902 novemberében megindította a Szent József Lapja című kétheti lapot, ami 1905-1910 között Katolikus Magyarország címmel jelent meg, mígnem támogatók hiányában megszűnt. A Pesti Napló szerint 1910-ben görögkatolikus hitoktatóként tevékenykedett Budapesten, azonban neve a magyarországi latin és görög szertartatású papság 1909-1910. évi évkönyvében nem szerepel.^[6]

Természetgyógyászként növényi anyagokból előállított kivonatokra 1925-ig 3 szabadalmat is kapott.^[6]

1925. december 12-én Budapesten házasságot kötött a nála 14 évvel fiatalabb Kiss Erzsébettel, Kiss Kálmán és Kulcsár Erzsébet lányával.^[7]

Luzsénszkyt 1945. október 2-án a Népbíróság A zsidóság bűnei című, 1941-ben kiadott műve miatt teljes vagyonelkobzásra és 10 év börtönre ítélte, amit 1946. márciusában 3 évre enyhített. Halálát mellgyík, végelgyengülés okozta.

1911-ben írt, A Talmud magyarul című műve a magyar szélsőjobboldali és antiszemita körökben máig népszerű. A benne szereplő tematikus és tendenciózus idézetek, valamint a fordítás kérdései miatt máig viták tárgya. „Fordítása” miatt már a Horthy-korszakban perbe fogták^[forrás?], mely során bebizonyosodott, hogy Luzsénszky az eredeti Talmud szövegét nem látta, ehelyett August Rohling Der Talmudjude című, a Talmudot keresztényellenesnek beállítani igyekvő 19. századi összeállítását ültette át magyarra, amely maga sem eredeti, hanem Johann Andreas Eisenmenger, 1700-ban megjelent Entdecktes Judenthum című művének kivonatos feldolgozása, mely a Talmudot és a rabbinikus irodalmat sötét színben festő számtalan hasonló munka közül a legismertebb, máig ható forrása az antiszemita célú Talmud-„ismertetéseknek”. Fordítási hibáit többek között Franz Delitzsch mutatta ki a Rohling művét elemző munkájában.^[8]

Annak ellenére, hogy Luzsénszky ugyan ezen összeállítása miatt antiszemita körökben máig népszerű - műve e témában lényegében az egyetlen, állandóan idézett „alapműnek”, személye pedig alapvető hivatkozási pontnak számít -, említése kizárólag az antiszemita polémiáknak köszönhető. A Magyar katolikus lexikon,^[6] illetve a Gulyás-féle életrajzi lexikon rövid szócikkein kívül más forrásban nem lelhető fel,^[9] nevét (és kétséges munkásságát) sem a Jewish Encyclopedia Archiválva 2011. június 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, sem a judaisztikában alapműnek számító Encyclopaedia Judaica nem említi (még a Talmud-félrefordítások között sem), jelentősége ebből következően alapvetően megkérdőjelezhető.

Művei közül néhányat, köztük ezt is,^[10] az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/1945. M. E. számú rendelete indexre tette és megsemmisítésre ítélte.^[11][12]

• Katolikus egyházi naptárak. Valamennyinél szerkesztő és kiadó, kiadás helye Szatmárnémeti.
• A Szent József lapja nagy képes naptára az 1904. és 1905. évre., 1903-08; - A kisded Jézus nagy képes naptára az 1905. és 1906. évre., 1905-06; - A Szent Háromság nagy képes missziós naptára az 1906., 1907. és 1908. évre., 1905-07; - Páli Szent Vince nagy képes naptára az 1906. és 1907. évre., 1905-06; - Szent Alajos nagy képes naptára az 1906. és 1907. évre., 1905-06; Mária szent szíve nagy képes naptára az 1906. és 1907. évre., 1905-06; - Jó Pásztor nagy képes naptára 1906-1910., 1905-10; - Mindszentek nagy képes naptára 1906-1910., 1905-10; - A Katholikus Magyarország kis képes naptára 1907-1910., 1906-10; - A Katholikus Magyarország nagy képes naptára 1907-1910., 1906-10; - Szent Benedek nagy képes naptára 1907-1910., 1906-10;
• Magyar breviarium, vagyis a papi zsolozsmák a nép magán használatára alkalmazva. (Ford.) (A himnuszokat fordította Bálint György.) Budapest, 1907.
• Utolsó idők. Szeged, é.n. [1912 előtt] (új kiadás: Hiteles kútfőkből összegyűjtve. Bp., 1912.; 5. kiad.: Mi vár ránk a 20. sz-ban? Bp., 1919.; 6. kiad.: Mi vár ránk a közeli jövőben? Bp., 1920.)

• Tévelygő Izrael. (Fordította Alfonz testvér) Szatmárnémeti, 1901.
• Keresztényvédelem. (benne: Zsidóvédelem. A Talmud magyarul), Ungvár (nyomtatva Budapesten), 1910.
• A Talmud magyarul, fordította Luzsénszky Alfonz, Budapest, 1911. [több kiadásban] (reprint kiadás az 1940-es kiadás alapján: Gede Testvérek Bt., Budapest, 2002, ISBN 963-9298-33-6, 208 p, elektronikus kiadás az 1922-es kiadás alapján: [1], [2], [3])
• Jeruzsálem pusztulása. Írta Josephus Flavius. (Ford. és kiad.) Bp., 1914. (4. kiad.: 1918, ez már Luzsénszky Alfonz néven)
• Schulchan Arukh. (Der gedeckte Tisch.) Leipzig, é.n.
• Sulchan Aruch "Terített asztal". A zsidók négy törvénykönyve. Forditotta és kiadja, fordította Luzsénszky Alfonz, Budapest, 1926. [4]
• Der Talmud in nichtjüdischere Beleuchtung. Leipzig (nyomtatva Bp.), 1932.
• Die Talmudmoral. Oebisfelde. Radwitz, 1936.
• A talmudzsidó. Írta Rohling Ágoston; A keresztények a Talmudban. Írta I. B. Pranaits; Feleletek a keresztényeknek. Írta Kimchi Dávid. (egy kötetben) Ford. Bp., 1940.
• Mi az igazság? Bp. 1941. Szerző kiad.
• A zsidó nép bűnei. Történelmi tanulmány. Bp., 1941. Paulovits Imre. 94 p.
  • A zsidó nép bűnei. Bp. 1944. Szerző kiad.
• Történetek, 1879-1919. Bp. 1944. Nagy Vince.

• • Öngyógyítás. A betegségek fölismerése, meghatározása és gyógykezelése. Bp., 1915. (2. kiad. 1917)
  • A természetes gyógymód recipekönyve. Bp., 1915. (2. kiad. 1915)
  • Védekezés a sexualis bajok ellen. Bp., 1915.
  • Asszonyok könyve. Bp., 1924.

• Följelentés egy pap ellen. in: Pesti Napló, 1910:305. sz.
• Magyar Nemzet, 1945. X. 3.
• Szabad Nép, 1946. III. 19.
• Gulyás, XVII:1302.

Rabbinikus vélemény Luzsénszky fordításairól Archiválva 2008. január 31-i dátummal a Wayback Machine-ben (az oldalon több cikkben is), Magyar Zsidó Honlap

• Magyar katolikus lexikon
• A magyarok Transvaalban. Magyar Salon, 1900.
• Utazásom Pretoriába. Vasárnapi Ujság, 1902. aug.-szept.

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János