1965-ben érettségizett a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban, majd felvették a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar fizikus szakára, ahol 1970-ben szerzett diplomát. Ezt követően a szintén Debrecenben található MTA Atommagkutató Intézete elméleti fizikai osztályában kapott állást, ahol először aspiránsként dolgozott. 1974-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját. Később tudományos segédmunkatársi, munkatársi, majd tudományos tanácsadói beosztásokba került. 1991-ben az intézet tudományos igazgatóhelyettesévé nevezték ki, majd 1997 év elejétől átvette az intézet vezetését. Pozícióját tizenegy éven keresztül töltötte be, emellett kutatóprofesszorrá avatták. 2001-ben Charles Simonyi-ösztöndíjjal kutatott. 1989-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem címzetes docense, 1993-ban címzetes egyetemi tanára lett, ezenkívül a Debreceni Egyetem Fizikai Tudományok Doktori Iskolának oktatója. Magyarországi állásai mellett 1973–1974-ben és 1979-ben az Oxfordi Egyetemen, 1980–1981 Daresburyi Laboratóriumban, 1984–1985-ben a karlsruhei Magkutató Központban volt vendégkutató.
1978-ban védte meg a fizikai tudomány kandidátusi, 1988-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Magfizikai (később Atommag-fizikai) Bizottságának lett titkára, később tagja. 2004-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2013-ban pedig rendes tagjává választották. 2008 és 2014 között a Fizikai Tudományok Osztálya elnökhelyettese volt. Aktívan részt vett a Tudományetikai, később a Könyv- és Folyóirat-kiadó, valamint a Könyvtári Bizottság munkájában. Intézetigazgatóként az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának is tagja volt. Az MTA Domus ösztöndíjprogramjának kuratóriumába is bekerült a természettudományok egyik képviselőjeként. 2011-ben a londoni székhelyű Academia Europaea is beválasztotta tagjai sorába. 1995 és 1996 között a Debreceni Universitas igazgatótanácsának elnöke is volt. Emellett közéletileg is aktív: a konzervatív Professzorok Batthyány Köre alapítója, később több éven át alelnöke és elnökségi tagja volt. Részt vett a 2005-ben megjelent Szent István-terv megalkotásában. Közel száz tudományos közlemény szerzője vagy társszerzője. Publikációit magyar vagy angol nyelven adja közre.