Szenge a dardzsilingi tibeti menekült közösségben született 1968-ban, egy tipikus ún. „sicsak” típusú településen, ahol a mindennapos élet része volt a földművelés, a szarvasmarhák és a tyúkok gondozása, fagyűjtögetés az erdőben és a kisvállalkozó szüleinek való segítségnyújtás, például téli dzsekik árusítása.[1][2]
Iskolái
A dardzsilingi tibeti iskola elvégzése után Szenge a Delhi Egyetemen szerzett alapfokú egyetemi diplomát jogból. 1995-ben Fulbright ösztöndíjat nyert a Harvard jogi karán, ahol mesterfokú diplomát kapott még ebben az évben.[3]
2003-ban Szenge öt konferenciát szervezett kínai és tibeti tudósok számára, amelyen jelen volt többek között a 14. dalai láma és 35 kínai tudós a Harvard Egyetemről.[4]
2004-ben Szenge lett az első tibeti, aki jogi doktori címet szerzett a Harvard Egyetemen, és megkapta a 2004-es Yong K. Kim' 95-díjat a disszertációjáért, amelynek címe Demokrácia veszélyben – A menekültpolitika gyógyír? (Democracy in Distress: Is Exile Polity a Remedy? A Case Study of Tibet's Government-in-exile).[3] 2006-ban Szengét az Ázsia Társaság nonprofit szervezet beválasztotta a 24 tagú fiatal vezetői közé, akik segítenek a szervezet munkájában, hogy előmozdítsák a párbeszédet az ázsiai országok és az Egyesült Államok között. Szenge a tibeti jog és a nemzetközi emberi jogok szakértője.
Kormányzati sikerei
2011. március 10-én a dalai láma felajánlotta, hogy változtassák meg a menekültügyi alapszabályt és az új szervezetben távolítsák el őt a vezetői pozícióból, és helyette demokratikusan választott vezető legyen. 2011. május 29-én törvényesen is jóváhagyták a változtatásokat, így legmagasabb hivatali pozíció a miniszterelnök lett (kalön tripa). Kezdetben sok tibeti aggódott amiatt, hogy a dalai láma úgy döntött, hogy lemond a politikai irányításról.[5]
Szenge Bécsben, 2012
2011. április 27-én nevezték ki Szengét a Tibeti Menekült Kormány miniszterelnökének.[6][7][8] Szenge a szavazatok 55%-át kapta, megelőzve Tendzin Tethong (37,4%) és Tasi Vangdi (6,4%) jelölteket. A szavazásra 83 400 tibeti volt jogosult, akiktől összesen 49 000 érvényes szavazat érkezett.[8] 2011. augusztus 8-án Szenge letette a miniszterelnöki esküt. 2012-től kalön tripa helyett szikjong lett az új hivatali elnevezése. Miniszterelnökként Szenge a legelejétől kezdve a legfontosabb feladatának a tibeti ügy békés és erőszakmentes rendezését tekintette. Támogatta a dalai láma által hirdetett középút megközelítést, amely valódi autonómiát biztosítana Tibet számára a kínai alkotmányban. Olyan megoldást keresnek, amellyel mindkét fél nyertesnek érezhetné magát.[9]
2013 februárjában tartotta első beszédét a Külügyi Kapcsolatok Indiai Szövetsége előtt, amelyben felhívta a figyelmet, hogy a nyugat-ázsiai fegyveres felkelések hatása továbbgyűrűzhet, és a nemzetközi közösségnek fontos lenne megerősíteni elkötelezettségét az erőszakmentesség mellett. Kiemelte, hogy „ha az erőszakmentesség a helyes megoldás, akkor támogatni fogja az ügyet a nemzetközi közösség is”. A szíriai szabadság harcosok médiafigyelmével kapcsolatosan megjegyezte, hogy a tibetiek demokratikus és erőszakmentes küzdelme az elmúlt évtizedekben nem kapott ilyen mértékű figyelmet és támogatást.[10]
2013. március 10-én, a tibeti nemzeti felkelési nap ünnepének 54. évfordulóján Szenge hivatalos közleményt adott ki, amelyben a megemlékezés napját azoknak ajánlotta, akik saját magukat gyújtották fel tiltakozásként, vagy más módon adták életüket a tibeti ügyért. Újból elkötelezte magát a középút eszköze mellett és reményét fejezte ki, hogy a kínai-tibeti ügy gyors megoldásra lel, valamint előre vetítette, hogy ez példaként szolgálhatna más, szabadságért küzdő nemzet számára, és pozitívan hatna Kína önfegyelmezésére.[11]
Szenge felesége 2004. óta Keszang Jangdon Sakcsang, akinek szülei Tibet Lhokha és Phare területeiről valók. Egyetlen lányuk 2014-ben született.
Elismerései és díjai
Szenge elnöki érmet kapott az Egyesült Államokban 2015. október 13-án.[12]
A College Historical Society of Trinity College Dublin aranyérmét kapta.[13]
Human rights and Buddhism : cultural relativism, individualism & universalism, Thesis (LL. M.), Harvard Law School, 1996, OCLC43348085
Democracy in distress : is exile polity a remedy? : a case study of Tibet's government in exile, Thesis (S.J.D.), Harvard Law School, 2004, OCLC62578261
A constitutional analysis of the secularization of the Tibetan diaspora : the role of the Dalai Lama, in Theology and the soul of the liberal state, ed. Leonard V Kaplan; Charles Lloyd Cohen, Lanham : Lexington Books, 2010, ISBN 978-0-7391-2617-2
.jpg)
