A linóleum^[1] a műanyagok egyike. Feltalálója az angol Frederick Edward Walton, aki 1863-ban szabadalmat kapott találmányára.

A szó eredetileg a latin "linum" (len) és "oleum" (olaj) összetételéből álló fantáziaszó volt, amely később fajtanévvé vált.

Mivel Walton nem szerzett védjegyoltalmat találmánya nevére, ezért hiába pereskedett, az angol bíróság megállapította, hogy a szó generikussá, azaz fajtanévvé vált, tehát ennek a szónak a használatára Waltonnak nincs kizárólagos joga.

A linóleumot főleg padlófedésre használják. Úgy állítják elő, hogy jutarostokra oxidált lenolaj, parafa vagy faliszt és festék keverékét préselik nagy nyomással, simán vagy sablonokkal mintázva. A linóleum teljesen síma, hézagmentes felületet ad, így könnyen tisztítható. Némelyek szerint baktériumölő tulajdonsággal is rendelkezik.^[2]

A linóleummetszés, gyakran használt nevén linómetszés magasnyomású grafikai sokszorosító eljárás, mely hasonló a fametszéshez, de dúcként a könnyebben megmunkálható linóleumot használják hozzá.^[3]

Gyakorta linóleumnak nevezik a PVC padlóburkolatot, mivel felülete, mintázata és felhasználása hasonló, de anyaga és előállítása teljesen különbözik.

• 
  Fred Walton arcképe
• 
  Linóleum színminták

• Uj Idők Lexikona 17-18. Lazacfélék - Nád (Budapest, 1940)
• Linoleum. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

A Wikimédia Commons tartalmaz Linóleum témájú médiaállományokat.

• Linóleummetszet
• Fajtanévvé vált védjegy

Ez a technikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!