Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
Lettország közigazgatásilag egyszintű. Ennek megfelelően Lettország területe helyi szinten 36 helyi önkormányzatra községre és 9 köztársasági jelentőségű városra oszlik.[1]
Lettország községei és köztársasági jelentőségű városai
Helyi önkormányzatok
Helyi szinten az ország 109 helyi önkormányzatra községre(novads) és 9 köztársasági jelentőségű városra (republikas pilsēta) oszlik.
A helyi tanács (dome) a döntéshozó testület. Tagjait általános, közvetlen választásokon négy évre választják. A tanács választja meg az elnököt tagjai közül, valamint létrehozza az állandó bizottságokat.
A bizottságok készítik elő a tanács számára a döntési tervezeteket.
Az elnököt vagy polgármestert (mers) a tanács választja négy évre. Ő vezeti a tanácsot és a pénzügyi bizottságot.
A helyi önkormányzatok kötelező feladatai a következő területekre terjednek ki:
Közművek (víz, távfűtés, hulladékgazdálkodás)
Közszolgáltatások
Közhasználatú erdők és vizek
Alap- és általános középfokú oktatás
Kultúra
Egészségügy
Szociális ellátás
Örökbefogadási és gyámsági ügyek
A lakosok támogatása lakhatási ügyekben
Gazdasági tevékenység támogatása
Közrend és polgári védelem
Közösségi közlekedés
Pedagógus-továbbképzés megszervezése
Gyermekvédelem
A községek átlagos népessége kb. 22 000 fő. A legnépesebb Riga 722 483 lakossal.
2009-ig Lettország területe helyi szinten 530 helyi önkormányzatra oszlott. A regionális szintet 26 járás (rajon) és 7 járási jogú város alkotta. Közvetlenül választott önkormányzat csak helyi szinten volt, a járási tanácsok tagjait a helyi önkormányzatok delegálták.
A 2009-es reform előtt Lettország regionális szinten 26 járásra (rajons) és 7 járási jogú városra (republikas pilseta) oszlott.[2] A járási jogú városok egyszerre töltöttek be helyi és regionális szerepkört.
A járási tanács volt a járás döntéshozó szerve, melynek tagjai a helyi tanácsok elnökei voltak. A tanács bármely tagja jelölhetett elnököt a járás helyi tanácsainak tagjai közül. A tanács elnökét titkos szavazással választották.
A járások kötelező feladatai a következő területekre terjedtek ki:
Polgári védelem
Közösségi közlekedés
Tanárok továbbképzése és pedagógiai módszertani támogatása
A helyi önkormányzatok képviselete a regionális egészségbiztosítási alapnál
A járások és a helyi önkormányzatok is vállalhattak további feladatokat önkéntes alapon.[3]
A járások átlagos népessége 69 130 fő volt. A legnépesebb Riga 722 483 lakossal, a legkisebb lakosságú pedig Ventspils járás 13 945 fős népességgel (2007. január 1.).[4]
Helyi önkormányzatok
Helyi szinten az ország 530 helyi önkormányzatra (pasvaldiba) oszlott. Ezek közül 444 vidéki önkormányzat (pagasts), 53 város (pilseta), 7 járási jogú város (republikas pilseta) és 26 egyesített önkormányzat (novads) volt A járási jogú városok egyszerre töltöttek be helyi és regionális szerepkört. Az egyesített önkormányzatok kialakítása 1998-ban kezdődött.
A helyi tanács (dome) volt a döntéshozó testület. Tagjait általános, közvetlen választásokon négy évre választották. A tanács választotta meg az elnököt tagjai közül, valamint létrehozta az állandó bizottságokat.
A bizottságok készítették elő a tanács számára a döntési tervezeteket.
Az elnököt vagy polgármestert (mers) a tanács választotta négy évre. Ő vezette a tanácsot és a pénzügyi bizottságot.
A helyi önkormányzatok kötelező feladatai a következő területekre terjedtek ki:
Közművek (víz, távfűtés, hulladékgazdálkodás)
Közszolgáltatások
Közhasználatú erdők és vizek
Alap- és általános középfokú oktatás
Kultúra
Egészségügy
Szociális ellátás
Örökbefogadási és gyámsági ügyek
A lakosok támogatása lakhatási ügyekben
Gazdasági tevékenység támogatása
Közrend és polgári védelem
Közösségi közlekedés
Pedagógus-továbbképzés megszervezése
Gyermekvédelem
A járások és a helyi önkormányzatok is vállalhattak további feladatokat önkéntes alapon.[3]
A helyi önkormányzatok átlagos népessége 4304 fő volt. A legnépesebb Riga 722 483 lakossal, a legkisebb lakosságú pedig Kalncempji 272 fős népességgel (2007. január 1.).[5]
↑Administrative division (angol nyelven). European Election Database. CivicActive. [2008. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 23.)
