Szülei Lengyel Tivadar katonatiszt és Kűhne Paula Ilona voltak. Győrben végezte elemi és bencés középiskolai tanulmányait. Bátyja Tivadar szintén katonatiszt lett, Alfréd a közgazdasági egyetemen végzett.
A győri városi levéltárban kapott állást. Bay Ferenc városi főlevéltárnok mellett tanulta ki a szakmát, segítve a Győri Lloyd városáért, kereskedelméért című, a helytörténeti kutatásnál nélkülözhetetlen munkájának elkészítésében. 1939-1940-ben kétéves tanfolyamon vett részt a Magyar Országos Levéltárban, majd 1940-ben megpályázta a Győr-Moson megyei főlevéltárnoki állást, melyet meg is nyert. A második világháborúban katonának hívták be, s a háború után újra kellett kezdenie az életét. 1949-ben koholt vádak alapján rendőri felügyelet alá helyezték és zaklatták. 1957-ben Kiss Mária megyei levéltárigazgatónak köszönhetően rehabilitálták. Visszakerült régi munkahelyére. 1974-ben vonult nyugdíjba, de élete végéig kötődött a levéltárhoz.
A Győr városi köztemetőben díszsírhelyen nyugszik.
Előbb tanulmányai jelentek meg Győr és Moson vármegye nemesség-vizsgálatairól, a győri Streibig gyűjteményről, Győr város levéltárának történetéről, és cikkei Mosonvármegye című lapban Moson vármegye történetéről. Később történelmi olvasókönyveket adott ki, a győri zeneiskola történetével, közigazgatás-történettel is foglalkozott, illetve a 75. születésnapjára Győri mozaik című tanulmánykötet jelent meg.
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
1971 Az egyházi nemesi község önkormányzata és igazgatása a feudalizmus alkonyán, in: Bónis György-Degré Alajos (szerk.): Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Budapest, 145-174.
Győr vármegye nemesség vizsgálatai, és az 1725. évi invesztigáció
Pusztult falvak, eltűnt helynevek Győr megyében
Források
Feiszt György 2012 (szerk.): Requiescat in pace - Levéltáros nekrológok 1923-2011. Székesfehérvár, 247-248
