Tanulmányai végeztével előbb a Magyar Királyi Madártani Intézetben, majd a Magyar Királyi Földtani Intézetben működött, tudományos rovatvezetője volt a Magyarság című napilapnak. Tudományos téren az őslénytan modern biológiai irányának egyik jeles képviselője; speciális munkaköre a madarak őslénytana. Kiváló művelője a népszerű tudományos irodalomnak. Alig 47 éves korában hunyt el 1936-ban.
Művei
Önálló művei közül nevezetesebbek:
A magyar szélmalom; Hornyánszky Ny., Budapest, 1911
A madárvonulás Magyarországon az 1910. év tavaszán. A Magy. Kir. Ornith. Központ XVII. évi jelentése; feldolg. Lambrecht Kálmán; Magyar Királyi Ornithologiai Központ, Budapest, 1911
A magyar malmok könyve. Történeti anyag; Lampel, Budapest, 1914
Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor élete és kora; Bíró, Budapest, 1920
A világirodalom anekdotakincse, 1-2.; szerk. Lambrecht Kálmán, Varró István; Világirodalom, Budapest, 1922–1923
A madarak paleontológiájának története és irodalma
a Fossilium Catalogus-nak a madarakra vonatkozó része
Az őslények világa. A Föld és az élet története; Kultúra, Budapest, 1923 (A Kultúra Iskolája)
A Mount Everest ostroma; Világirodalom, Budapest, 1924 (A hat világrész)
Az ősállatok (reprint kiadás: Anno Kiadó, Budapest, é. n. 1990-es évek, ISBN 963-9066-59-1)
Az ősember; közrem. Kormos Tivadar; Dante, Budapest, 1926 (Az ősvilágok élete)
Az ősember elődei. Az ősállatok; Dante, Budapest, 1927 (Az ősvilágok élete)
Emberek, népek, nemzetek; Enciklopédia, Budapest, 1927 (A világ képekben)
Herman Ottó élete; Magyar Könyvbarátok, Budapest, 1934 (Könyvbarátok kis könyve)
Az ősvilági élet; Franklin, Budapest, 1936
A magyar szélmalom; sajtó alá rend., szerk. Balázs György; Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület, Budapest, 2004
