A régészeti leletek alapján a község területe már a korai középkorban lakott volt, a 8. században szláv település állt ezen a részen.
A falut 1296-ban "Allaxar" néven említik először, 1392-ben Éleskő várának tartozéka volt. 1665-ben 28 család élt a településen. 1720-ban két malom is működött itt. A 18-19. században birtokosai a Batthyány, Zichy, Jeszenák és Hohenlohe családok voltak. Lakói kenderből szőttek vásznat.
Vályi András szerint "Laxa-Újfalu. Tót falu Pozsony Várm. földes Urai Gr. Batthyáni, és B. Jeszenák Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Laxa-vize folyása mellett; határja 2 nyomásbéli, rozsot, és kendert leginkább terem; szőleje nints, búzát, és zabot sem terem, erdeje van, piatza Sassinban."[2]
Fényes Elek szerint "Ujfalu (Laksár), Poson m. tót falu, a Bur erdejében, Sasvárhoz délre egy mfd. Számlál 1270 kath., 50 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Tágas határa homokos, de jól mivelt; kendert, rozsot, lent, kolompért sokat terem; roppant erdejének egy része fenyves; rétje elég. Vizimalmai is vannak. F. u. gróf Battyányi János örökösei."[3]