A Gyermekszínház története az 1920-as évekre nyúlik vissza. Lakner Artúr, a mozigépészből lett író, műfordító, mozi- és színidirektor ekkor ébredt rá, hogy a gyermekek személyiségfejlődésére milyen rossz hatással vannak azok a filmek és színházi előadások, melyeket nekik szánnak a felnőttek. Ne a harc, a kegyetlenség, az erőszak legyen a modell számukra, nem ijesztő rémtörténetekre, hanem saját életükből vett epizódok, események bemutatására van szükségük, a szeretet, a barátság és az önzetlenség fogalmainak jegyében.
Lakner bácsi ilyen meséket írt és adott elő ifjú társulatával a vasárnaponként hozzá látogató gyerekeknek. Eleinte kis konferanszokat rögtönzött az általa vezetett Capitol mozi színpadán, maga mellé véve akkor hároméves kislányát, Noémit. Ő lett Lakner bácsi Kisinasa. A párbeszédekből előbb jelenetek, később színdarabok lettek.
Gyermekszínházát 1944-ben elsodorta a háború, őt magát pedig egy Auschwitzba tartó halálvonat vitte el. Utoljára a kecskeméti gyűjtőpályaudvaron látták: gyerekeknek játszott a sínek mellett, mielőtt elhurcolták.
Újrakezdés
A világháború után nagyobbik leánya, Lívia összegyűjtötte az egykori gyermekszínészeket, és újakat toborozva melléjük újra játszani kezdett. Bemutatta többek közt A Pál utcai fiúk színpadi változatát és továbbvitte az Édes mostohát. Ebből a csapatból került ki a Valahol Európában című legendás Radványi Géza-film gyermekszereplőinek legjava, köztük Rónai András, Kalmár Tibor és Harkányi Endre.
1948-ban kultúrpolitikai okokból megvonták a játékengedélyt Lakner Líviától, aki egészen az 1980-as évekig titokban próbálta életben tartani a Gyermekszínházat. Otthonában tanított be kisebb jeleneteket, dalokat, és különböző műsorokban léptette fel tanítványait.
1984-ben, Lakner Artúr születésének kilencvenedik évfordulóján megjelent ismét az Édes mostoha. A könyvet napok alatt elkapkodták, a filmet újra levetítették, és a művet bemutatta – Kalmár Tibor rendezésében – a Gutenberg Művelődési Otthon Napsugár Gyermekszínpada. 1990-ben megalakult a Lakner Gyermekszínész-képző Tanoda, Lakner Lívia vezetésével. Ábel Anita, Somlai Edina, Garaguly István, Molnár Tamás, Csondor Kata, Dögei Éva, Vass Gábor ma is büszkén tartják magukat Lakner bácsi kései tanítványainak.
A Gyermekszínház ma
Lakner Lívia 1996-ban[2] bekövetkezett halálával minden megváltozott. A Művelődési Ház vezetője eltért azoktól az erkölcsi és művészeti alapoktól, melyeket a lakneri hagyományok megköveteltek, ezért Aczél András, Lakner Lívia szellemi örököse – maga is Lakner-leszármazott – néhány munkatársával együtt kivált a Napsugár Gyermekszínpadból. Vezetésével 1998 decemberétől újra – eredeti – Lakner Bácsi Gyermekszínház nevén kezdte működését a gyerekszínház és tanoda.[3]
Az egykori Kisinas, Lakner Noémi 2000 telén alapítványt tett. Az így létrejött Lakner Bácsi Alapítvány egyik első intézkedéseként újraalapította a színházat. Célját eképpen határozta meg: „a tanulóifjúság nevelése a művészetek és az esztétikai értékek iránti nyitottságra- képességfejlesztés, oktatás, ismeretterjesztés- a nemzeti kulturális értékek megismertetése- Lakner Artúr szellemi hagyatékának gondozása- a hazai gyermekszínész-képzés fejlesztése- működteti Lakner Bácsi Gyermekszínházát”.[4]
A Gyermekszínház tanoda formájában működik, tagjai rendszeresen lépnek fel különböző jótékonysági rendezvényeken, állami műsorokban, színházi gálákon, egyebek közt a Budapesti Operettszínház és az Új Színház színpadán. Többen szerepet kaptak az Operettszínház Mária főhadnagy, Csárdáskirálynő, Elisabeth, Mozart!, illetve Szépség és a Szörnyeteg-előadásaiban, de játszanak „Lakner-gyerekek” a Nemzeti Színházban, a Radnóti Színházban és a Budapesti Kamaraszínházban is. A társulat 2004 nyarán a Petőfi Musical Stúdióval közösen mutatta be a Városmajori Szabadtéri SzínpadonDés László–Nemes István–Böhm György–Korcsmáros György–Horváth PéterValahol Európában című musicaljét, melyet 2005 júliusában és augusztusában újabb telt házas előadások követtek. 2005. július 9–10-én újra önálló produkcióval jelentkezett a Gyermekszínház, Fehér KláraMi, szemüvegesek című ifjúsági regényéből készült suli-musicalt vitte színre. 2008. április 17-én a Gyermekszínház Csukás IstvánÁgacska című darabját mutatta be. 2009. november 7–8-án sor került a Pataky Művelődési Házban a (Lakner Artúr: Babalakodalom című műve alapján készült) Babakalamajka című produkció premierjére.
Aczél András így fogalmazott: „Lakner Bácsi Gyermekszínháza mégsem színészeket képez, hanem – személyiségfejlesztő programja keretében – a kultúrára, a nemzeti értékekre nyitott, művelt, fogékony felnőtteket kíván nevelni.”
Jegyzetek
↑Édes mostoha Szlatinay–Füredi: Nincs senki olyan jó című örökzöldjével
