Lósy Béla

Lósy Béla Imre Kristóf
Született1883. március 15.
Nyitra
Elhunyt1969. április 9. (86 évesen)
Nyitra
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
HázastársaVörös Ilona
Foglalkozásaújságíró, vadászíró, helytörténész, gazdaságelemző
Sablon • Wikidata • Segítség

Lósy Béla Imre Kristóf (Nyitra-Felsőváros, 1883. március 15.[1] – Nyitra, 1969. április 9.) újságíró, vadászíró, helytörténész, gazdaságelemző.

Élete

Szülei id. Lósy Géza igazgató-telekkönyvvezető Farkasdpusztáról és Wanka Auguszta Nagybiccséről származtak. Bátyjai Lósy József (1874-1917) zoológus, entomológus tanár, illetve ifj. Lósy Géza rajztanár, iparművész, festő- és könyvillusztrátor.

Középiskoláit Nyitrán és Budapesten, a gazdasági akadémiát Keszthelyen végezte. Ott tanársegédként működött, majd a prímási, később a nyitrai püspöki uradalomnál dolgozott. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület titkára lett. A Zoboron lakott, majd Magyarországra költözött.

Az első világháborúban a 14. honvéd gyalogezredhez vonult be. 1916-ban tartalékos hadnagy, végül főhadnagy.[2] Kétszer is megsebesült az orosz fronton. Többször kitüntették (bronz vitézségi érem, Károly-csapatkereszt). A háború után a kerületi bíróság állandó szakértője volt.

Előbb a Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület titkára,[3] majd 1937-ben a Délnyugatszlovenszkói Gazdasági Egyesület ügyvezető igazgatója lett.[4] Az egyesület előadásokat, vizsgákat[5] és díjazásokat tartott.[6]

1940-ben elhagyta Nyitrát és Magyarországra költözött. 1958-ban Koltán, 1960-ban ismét Nyitrán élt családjával. Felesége Vörös Ilona (1898-1974). Gyermekeik István (1918[7]-2004) és Imre (1922).

Egyik kezdeményezője volt a Balatoni Múzeumnak, tagja volt a Nyitrai Múzeumi Bizottságnak és a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület nyitrai fiókjának alelnöke. A nyitrai városi temetőben nyugszik.

Művei

  • 1932 Lósy Béla rádióelőadása Nyitráról. Nyitravármegye XXIII/7, 1-2. (1932. február 12.)
  • 1933 Március 19: Oculi. Nyitravármegye XXIV/11, 2. (1933. március 17.)
  • 1935 Kasznár úr megveszekedése. In: Nyitrai Írók Könyve. Nitra, 49-60.
  • 1939 Mátyás király Nyitrán. In: Nevető Nyitra, 44-45.[8]
  • 1939 Régi jó Nyitra. In: Nevető Nyitra, 45-48.
  • 1939 A Zobor történetéhez. Nyitravármegye 1939. szeptember 17, 4.
  • 1939 A nyitrai honvédek kéthetes harca Jangrótnál. Nyitravármegye 1939. november 12., 2.
  • 1939 A nyitrai honvédek harcai Golaczowynál. Nyitravármegye 1939. december 3., 2.

Írt a Balaton-vidékbe, Nyitramegyei Szemlébe (1909), Nyitravármegyébe (1913, 1927-1928, 1933, 1936-1938)

Jegyzetek

  1. ↑ familysearch.org
  2. ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Hadsereg Számára 1919. január 11. 4. sz., 113.
  3. ↑ PMH 1937. május 12.
  4. ↑ PMH 1937. november 25.
  5. ↑ PMH 1938. március 6.
  6. ↑ PMH 1937. július 9., 9.
  7. ↑ familysearch.org Birth Registration Zala Besenyő
  8. ↑ Variáció egy ismert Mátyás mesére, lásd:[1]

Források

  • Fehér Sándor - Pindes Ivett 2009: Nyitrai sírkövek - Séta a nyitrai városi temetőben. Nyitra, 28.
  • Faith Fülöp 1940: Nitra arany könyve. Nitra, 17, 19-20.
  • Nitravármegye XXXI/3, 1 (1940. január 14.)
  • 1936 Reprezentačný lexikon Slovenska a Podkarpatskej Rusi. Bratislava, 197.
  • Nyitravármegye 1933. március