A kémiai képlet (vagy régies nevén vegyképlet) a vegyületek rövid kémiai jelölésére szolgál, bemutatja azok alkotórészeit, felvilágosÃtást ad összetételükrÅ‘l és szerkezetükrÅ‘l.
A különbözÅ‘ képletek felÃrása és jelrendszere nemzetközi szinten szabályozott.
Az ionvegyületek képlete
A molekuláris vegyületek képletei
Tapasztalati képlet
A tapasztalati képlet a vegyület sztöchiometriai összetételét adja meg és az elemek egymás mellé Ãrt vegyjelét tartalmazza. A vegyjelek alsó indexe fejezi ki az összetevÅ‘k legegyszerűbb arányát. A tapasztalati képlet nem minden esetben adja meg, melyik vegyületrÅ‘l van szó.
- Pl. CH2 (ez megfeleltethető pl. az eténnel és a propénnel is).
Molekulaképlet
A molekulaképlet vagy összegképlet a valóságban önállóan létezÅ‘ molekula minÅ‘ségi és mennyiségi összetételét fejezi ki, amely alapján kiszámÃtható a relatÃv molekulatömeg. Megegyezhet a tapasztalati képlettel.
- Pl. C2H4 (etén).
A Hill-képlet az összegképlet atomjainak sorrendjét szabja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdÅ‘dik, ezt követi a többi atom ábécérendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) ábécésorrendben szerepel. Pl. a kénsav szokásos összegképlete H2SO4, ez a Hill-rendszerben H2O4S. A kálium-hidroxid szokásos képlete KOH, a Hill-rendszerbelié HKO. A rendszer az összegképlet szerinti keresést egyszerűsÃti le.
A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok ábécésorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.[1]
Szerkezeti képlet (más néven konstitúciós képlet vagy sÃkképlet)
A különbözÅ‘ szerkezeti képletek a molekulák szerkezetét is leÃrják, különbözÅ‘, kiemelt szempontok szerint;[2] feltüntetik a molekulát alkotó atomok kapcsolódását és azok térbeli elrendezÅ‘dését.
- A konstitúciós képlet külön-külön feltünteti a molekulában lévő összes kovalens kötést.[2][3] Pl. az etén szerkezeti (konstitúciós) képlete:
- A félkonstitúciós (gyökcsoportos) képlet csak a szénatomok közötti kötéseket tünteti fel:[3] H2C=CH2
- Az egyszerű vonalképlet csak a szénvázat tünteti fel.[3] Az etén esetén ez csak két vonal (mely a kettős kötéssel összekapcsolt két szénatomot jelenti): . A benzol egyik gyakori ábrázolásmódja:
- A szerkezeti képletben megadhatók a molekula jellemzői is, pl. kötésszög, vagy kötéstávolság: .
- A legvalósághűbben azonban a molekulamodell segÃtségével lehet jellemezni a molekulát: . Az etén interaktÃv 3D molekulamodellje itt Archiválva 2021. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben található, ahol megmérhetÅ‘ a kötésszög és a kötéstávolság is.
A szerves kémia részletesen tárgyalja a szerves vegyületek szerkezeti képletét.
Források
- Bodonyi Ferenc: Kémiai összefoglaló (Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1987) im never gonna give you up, never gonnna let you down, never gonna run around or desert you ^^
Jegyzetek
Kapcsolódó lapok