Kárpáti Sarolta (Budapest, 1951. június 8.[2] –) 1995 óta az orvostudományok doktora. 2004-től 2016-ig a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának intézetvezető egyetemi tanára volt.
Szakterülete
A gyermekbőrgyógyászat, a genodermatosisok, a gyógyszermellékhatás-prevenció, a nemi úton terjedő betegségek prevenciója, várandós nők bőrbetegségei, hólyagos betegségek, lisztérzékenységgel összefüggő bőrgyógyászat, immunbetegségek.[3]
„Fontosabb kutatási eredményei az autoimmun hólyagos betegségek, a súlyos örökletes bőrbetegségek genetikája, induló kutatásként az infekció indukálta autoimmunitás, az őssejtkutatás területén születtek. Új auto-ellenanyagokat írt le dermatitis herpetiformisban és coeliakiában, új autoantigéneket azonosít és lokalizál autoimmun hólyagos bőrbetegségekben. A súlyos genodermatosisokban a betegséget okozó mutáció azonosítása és a prenatális géndiagnosztika megszervezése hazánkban fontos lépés volt. Hat éve társszerkesztője a Journal of Investigative Dermatologynak (IF: 6, 314) és több nemzetközi vezető szaklapnak. 1998 óta PhD-alprogram vezetője, 2005-ben önálló Bőrgyógyászati és Venerológia PhD-programot indított. Vezetése mellett tíz PhD-védés történt, munkatársai közül ketten Batthyány-Strattmann-, egy Szent-Györgyi Albert-díjat, tanítványai közül egy UNESCO–L’Oréal-díjat, egy Prima Primissima díjat nyert.[4]”
Életpályája
Budapesten, a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban érettségizett, majd 1969-ben megkezdte tanulmányait a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán, ahol 1975-ben summa cum laude minősítéssel szerzett orvosi diplomát. 1976-tól 1993-ig Budapesten a Heim Pál Gyermekkórház Bőrgyógyászati Osztályán a napi betegellátásban dolgozott. 1978-ban bőr-nemibetegségek és kozmetológia szakvizsgát tett. 1988-ban A gyermekkori dermatitis herpetiformis Duhring témakörben védte meg kandidátusi disszertációját. Az MTA orvostudományok doktori címet „Autoimmun hólyagos bőrbetegségek. Új immunológiai és immun elektromikroszkópos megfigyelések. A glutén szenzitivitástól az adhéziós molekulákig” témakörben szerezte meg.
1994 és 1996 között az Országos Bőr-Nemikórtani Intézet tudományos főmunkatársa volt. 1995-ben habilitált a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. 1996-tól a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán dolgozott előbb egyetemi docensként, majd 1999-től egyetemi tanárként. 2004-ben tanszékvezető egyetemi tanári kinevezést kapott. 2016 szeptemberéig a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának igazgatójaként dolgozott.
Publikációi
IF 240, független idézettség 1500 felett (2016-as adat).[4]
1988-től 1991-ig a Müncheni Bőrklinikán volt Humboldt-ösztöndíjas, majd ezt követően az NIH, NCI Dermatology Branch munkatársaként Fogarthy-ösztöndíjjal 1994-ig az Amerikai Egyesült Államokban kutatott. Dolgozott Varsóban és Bécsben is.[3]
