Ez a szócikk az építészről szól. Hasonló címmel lásd még: Károlyi Lajos (egyértelműsítő lap).

Károlyi Lajos Emil
Született	Károlyi Emil Lajos 1873. május 12.[1] Varasd[1]
Elhunyt	1952 (78-79 évesen)
Házastársa	Gabriel Klára (h. 1901–?)[2]
Foglalkozása	építész építőmester
Sírhelye	Pécsi köztemető[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi Lajos Emil témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Károlyi Lajos Emil, gyakran Károlyi L. Emil, Károlyi Lajos (Varasd, 1873. május 12. – ?, 1952.)^[4] magyar építész, építőmester.

Károlyi Lajos kereskedő és Derfler Karolina fiaként született. 1899-ben építőmesteri oklevelet szerzett. Budapesten kezdett tervezni Marton Ákos építésszel közösen épületeket. 1904-től Pécsett dolgozott tervező- és vállalkozóként. Kezdetben historizáló stílusban alkotta meg épületeit.^[5]

1952-ben hunyt el 79 éves korában. A Pécsi köztemetőben helyezték nyugalomra.^[4]

• 1902: Igazságügyi Palota, Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky utca 3. (Marton Ákossal és Riemer Márkussal közösen)^[6][7]
• 1904–1907: Református templom, Pécs, Szabadság út (Schlauch Imrével közösen)^[5]
• 1905: Szaniszló pihenő, Mecsek^[4]
• 1906: kápolna, Harkány^[5]
• 1907: meteorológiai pavilon, Pécs, Széchenyi tér (elpusztult)^[5]
• 1908: kilátó, Mecsek, Misina-tető^[4]
• 1912 k.: református egyház Statusz-házai, Kolozsvár, Arany János u. (Markovits Sándorral közösen)^[5]
• 1912: Pannónia Sörgyár átépítése és igazgatósági épülete, Pécs, Nyár u.^[5]

• 1901: evangélikus templom (helyszín megjelölése nélkül)^[8]
• 1908: zsinagóga, Budapest, Rákosliget (Weinstein Simonnal közösen)^[5]
• 1908: múzeum (helyszín megjelölése nélkül)^[5]

• Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5, 77. o.
• http://www.mvkkvar.hu/kiallitas/szecesszio/muveszek/karolyilajosemil.php