Kálium-szulfid
Kálium-szulfid
IUPAC-név	Kálium-szulfid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	1312-73-8
RTECS szám	TT6000000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	K2S
Moláris tömeg	110,26 g/mol
Megjelenés	színtelen vagy sárgás színű, szilárd
Sűrűség	1,805 g/cm³, 14 °C[1]
Olvadáspont	840 °C[1]
Forráspont	bomlik[1]
Oldhatóság (vízben)	jól oldódik[1]
Oldhatóság (más oldószerek)	oldódik etanolban és glicerinben
Veszélyek
EU osztályozás	Maró (C), Veszélyes a környezetre (N)[2]
R mondatok	R31 R34, R50[2]
S mondatok	(S1/2), S26, S45, S61[2]
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek	Na2S, CaS
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kálium-szulfid egy szervetlen vegyület. A képlete K₂S. Színtelen vegyület. Kockarácsot (szabályos rendszerű rácsot) alkot. Higroszkópos vegyület, víz hatására hidrolizál. Vizes oldatból 5 mól kristályvízzel kristályosodik, a kristályvizes só képlete: K₂S · 5 H₂O.

Víz hatására bomlik, hidrolizál. A hidrolízis reakcióegyenlete:

${\displaystyle \mathrm {K_{2}S+2\ H_{2}O\rightarrow 2\ KOH+H_{2}S} }$

A kálium-szulfid reakcióba lép a hidrolízis során keletkező kén-hidrogénnel, így poliszulfidokká alakul és a színe sárga lesz. Ha kalcium-karbonát jelenlétében izzítják, kalcium-szulfid és kálium-karbonát képződik. Poliszulfidok keletkeznek, ha kénnel főzik. A kálium-szulfid olvadék megtámadja az üveget és a kvarcot.

A kálium-szulfid kálium-szulfátból állítható elő, annak faszénnel való hevítésével:

${\displaystyle \mathrm {K_{2}SO_{4}+4\ C\rightarrow K_{2}S+4\ CO} }$

Bőrök szőrtelenítésére, illetve a laboratóriumokban vegyszerként alkalmazzák.

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret