Káldor Antal (Budapest, 1925. június 15. – Budapest, 2005. december 24.) belgyógyász, farmakológus, az orvostudományok kandidátusa (1965), doktora (1977).
Életpályája
Káldor (Klein) Sándor (1893–1960)[1] kereskedő és Weidinger Júlia gyermekeként született.[2] Hárman voltak testvérek. Középiskolai tanulmányait a Budapest II. kerületi Magyar Királyi Állami Mátyás Király Gimnáziumban végezte, ahol 1943-ban jeles eredménnyel érettségi vizsgát tett.[3] 1943–1944-ben a Charité Poliklinika laboránsa volt, majd a második világháború végén származása miatt behívták munkaszolgálatra. A háborút követően beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karára. 1951-ben általános orvosi oklevelet szerzett. 1951 és 1955 között a Honvéd Tiszti Kórház csapatorvosa, osztályos orvosa volt. 1955-ben belgyógyász szakorvosi vizsgát tett. 1955 és 1959 között a Budapesti Orvostudományi Egyetem (BOTE) egyetemi tanársegéde, 1959 és 1967 között a BOTE, illetve SOTE II. sz. Belgyógyászati Klinika osztályvezető egyetemi tanársegéde, 1967 és 1977 között tudományos osztályvezető főorvosa volt. 1977 és 1982 között a Szent János Kórház I. sz. Belgyógyászati Osztályának igazgató főorvosa. 1982 és 1992 között az Orvostovábbképző Egyetem, illetve a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára.[4] 1964-ben a londoni Guy’s Hospital ösztöndíjasa volt, majd 1969-ben WHO-ösztöndíjasként Glasgowban és Londonban járt. 1959 és 1963 között az Orvosi Hetilap munkatársa volt.
Házastársa Forgács Lilla orvos, a Kőbányai Gyógyszergyár Orvosi Osztályának vezetője.
Tisztségei
A Magyar Diabetes Társaság alapító főtitkára (1970–1972)
Magyar Farmakológiai Társaság Klinikai Szekciójának titkára (1967-től)
International Society of Clinical Pharmacology alelnöke (1972-től)
„Vetélkedés” a májon és a vesén át ürülő anyagok között. Braun Pállal, Szabó Györggyel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1952, angolul: Competition between Substances Excreted by the Liver and the Kidney. Acta Medica, 1953)
A csapatorvosi gyakorlatban előforduló eszméletvesztésekről. – A Thorm-próba felhasználása fekélybetegség aktivitásának megítélésére. Várkonyi Andrással. (Katonaorvosi Szemle, 1954)
Rheumás láz és endocarditis lenta együttes előfordulása. Kincses Antallal, Németh Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1954. 29.)
Intravénás dextroze hatása a keringő eosinophil sejtek számának változására. Várkonyi Andrással. (Orvosi Hetilap, 1955. 32.)
Adatok az essentialis hypertonia és az ulcus összefüggéséhez. Gömöri Pállal, Rubányi Pállal. (Magyar Belorvosi Archívum, 1956)
A koszorúér-megbetegedések sebészi kezelésének mai állása. (Orvosi Hetilap, 1959. 36.)
Az oralis antidiabetikumok használata. (Orvosi Hetilap, 1959. 42.)
Tolbutamid hatása a széntetraklorid okozta májártalomra. Szinay Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1959. 52.)
Direct Inhibition of Hepatic Glycogenolysis by Tolbutamide. Pogátsa Gáborral. (Lancet, 1960)
A vincamin vércukorcsökkentő hatásának vizsgálata. Szabó Zoltánnal. (Kísérletes Orvostudomány, 1960)
Tolbutamid hatása az epeelválasztásra. Pogátsa Gáborral. (Orvosi Hetilap, 1960. 20.)
Adatok a Carbutamid idegrendszeri hatásához. (Orvosi Hetilap, 1960. 45.)
A Magyar Belgyógyász Kongresszus előadásai. Budapest, 1960. november 22–26. Szerk. (Budapest, 1961)
Adatok a Carbutamid „cholagog” hatásához. Buzási Györggyel, Pogátsa Gáborral. (Magyar Belorvosi Archívum, 1961)
A cukorbetegség per os kezelésének újabb eredményei. (Orvosi Hetilap, 1961. 49.)
The Direct Hepatic Action of Oral Hypoglycaemic Agents. Pogátsa Gáborral. (Acta Medica, 1962)
A szulfanilurea-készítmények hatása a máj cukorleadására. Pogátsa Gáborral. (Orvosi Hetilap, 1962. 42.)
Klinikai tapasztalatok Oradiannal. Pálos Ádám Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1962. 44.)
Chlorpropamide hatása a máj glykoneogenesisére. Pogátsa Gáborral. (Orvosi Hetilap, 1962. 51. angolul: Effect of Chlorpropamide on Urea Synthesis and Glyconeogenesis in the Liver. Diabetes, 1965)
Adatok a vércukorcsökkentő szulfonilureák hatásához. Kand. értek. (Budapest, 1963)
Über die Wirkung des Chlorpropamid auf die Glykoneogenese der Leber. Pogátsa Gáborral. (Acta Medica, 1963)
Carbutamid és 2-desoxy-D-glukóz hatása a máj cukoranyagcseréjére. Pogátsa Gáborral, Rózsa Katalinnal. (Orvosi Hetilap, 1963. 46.)
Inzulin – orális antidiabetikumok. (A terápia aktuális kérdései. Szerk. Braun Pál és Fekete György. Budapest, 1964)
Insulin, Bucarban és 2-desoxy-D-glukóz hatása alkohollal mérgezett állatokban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1964. 10.)
Hypoglykemizáló szulfonilureák hatása a máj isoproterenol okozta glycogenolysisére. Pogátsa Gáborral, Vizi E. Szilveszterrel. (MTA V. Osztálya Közleményei, 1965)
A szűrővizsgálatok jelentősége diabetesben. Pogátsa Gáborral. (Orvosképzés, 1965)
Klinikai pharmacologia. Egy. tankönyv. (Budapest, 1967)
Adatok a chlorothiazidok diabetogen hatásának mechanizmusához. Pogátsa Gáborral. (Orvosi Hetilap, 1967)
Alpha-methyldopa a hipertónia kezelésében. (Magyar Belorvosi Archívum, 1968 és A hipertónia gyógyszeres kezeléséről. A Magyar Belgyógyász Társaság tudományos ülése. Szerk. Lehoczky Dezső. Budapest, 1968)
A hipertónia korszerű kezelésének klinikofarmakológiai elvei. Gömöri Pállal. (Orvosképzés, 1968)
Antihipertenzív szerek hatása az intrinsic szívfrekvenciára. Juvancz Péterrel. (Orvosi Hetilap, 1969. 22.
angolul: Effect of Antihypertensive Drugs on the Intrinsic Heart Rate. British Medical Journal, 1969)
A plasma K-strophantosid-szint alakulása. Somogyi Györggyel. – Vércukorcsökkentő sulphonylurea-készítmények hatása a katecholaminok által fokozott máj-glycogenolysisre. Juvancz Péterrel. (Orvosi Hetilap, 1969)
Propanolol hatása a patkánymáj glycogenszintjére. Pogátsa Gáborral. (Orvosi Hetilap, 1970)
Disulfiram hatása a vér katecholamin szintjére emberen. Juvancz Péterrel. Demeczky Mihálynéval. (Orvosi Hetilap, 1971. 22.)
A helyiérzéstelenítő-hatás szerepe a patkánymáj glycogen-lebomlásának gátlásában. Pogátsa Gáborral, Vizi E. Szilveszterrel. (Orvosi Hetilap, 1971. 23.)
Gyógyszerek klinikai értékelésének tervezése és szervezése. A béta-receptor gátlók pharmacológiája. (Az orvostudomány aktuális problémái. 13. Budapest, 1972)
A clonidin – Haemiton® – hatása a plazma renin szintjére és az angiotensin érzékenységre, emberen. Gachályi Bélával. (Orvosi Hetilap, 1978. 25.)
A gyógyszerrendelés néhány sajátossága belgyógyászati osztályokon. Hajós Péterrel, Péterfai Évával. (Népegészségügy, 1979)
Egy új vegyület – m-trifluormetil-etilbenzilhidrol – hatása a máj kevert oxigenáz rendszerére. Gachályi Bélával, Szeberényi Szabolccsal. (Orvosi Hetilap, 1979. 1.)
Az alfametildopa hatása a máj vegyes típusú oxigenáz rendszerére, emberen. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1979. 15.)
Fenilbutazon és Tolbutamid interakciója emberen. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1979. 47.)
Krónikus betegek ápolásának időtartama a belgyógyászati osztályon. Berlin Ivánnal. (Népegészségügy, 1980)
Fogamzásgátlók hatása a szérum lipidekre, a gammaglutamyl-transpeptidázra és a D-glukársav ürítésre. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1980. 42.)
A gyógyszer-információ hatékonyságának és a gyógyszerrendelés sajátosságainak vizsgálata egy megye körzeti orvosai körében. Matejka Zsuzsannával, Simon Kis Gáborral. (Népegészségügy, 1982)
A páciens és a klinikai farmakológia. (Orvosi Hetilap, 1982. 12.)
Az acetilátor fenotípus megoszlása. Az életkor hatása. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1984. 2.)
A debrisoquin hidroxiláció polimorfizmusának vizsgálata. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1986. 38.)