Kurzív (latin, szó szerint íves) betűk – kurzívák – alatt stilizált kalligrafikus kézíráson alapuló betűtípus elemeit értjük. A kurzívákkal való szedést (illetve a számítógépes tipográfiában a szövegrészlet kurzívvá alakítását) kurziválásnak nevezzük.

Döntött alatt a betűmetsző vagy számítógépes program által készített, a betűcsalád antikváiból származtatott alakú betűformát értünk.

Mindkét betűformát szokás dőltnek vagy italicnak nevezni; ha egy betűcsaládnak van kurzív típusa, akkor rendszerint azt értjük rajta. Sans serif betűcsaládokban ritka a kurzív betűtípus – kivétel ez alól a Gill Sans és a Goudy Sans. Adrian Frutiger nevéhez kötik a döntött és kurzív betűformák összekeverését, Univers és Frutiger betűcsaládjainak döntött betűit italicnak nevezte.

A döntésen túl a következő különbségek fordulnak elő az antikva és a kurzíva között. Ebből az első kettő szinte minden esetben fennáll.

• egyszintes a

  

• az f-nek lenyúló szára van

  

• az e szeme íves a hegyes helyett

  

• k hurkolt (I.) vagy gömbölyített végű (II.) karral

  

• a p szeme keresztezi a szárát

  

• a v-nek és w-nek fej helyett füle és/vagy íves alsó csúcsa van

  

• a z hangsúlya átkerül az átlósról a két vízszintes szárra

  

A kurziválás célja az esetek többségében a kiemelés, ez a leggyakoribb módszer. Jellemző még a hosszabb-rövidebb idézéskor is a kurzívák használata. Ilyenkor az idézeten belüli kiemeléseket antikvával szedik.

A magyar tipográfiai hagyományok szerint a kurziválás több elv alapján is történhet:

1. A kifejezés kurzív, a toldalék antikva.
   • Például: „A Wikipédiából merített.”
2. Az egész kifejezés kurzív.
   • Például: „A Wikipédiából merített.”
3. A toldalék antikva, és kötőjellel kapcsoljuk a kifejezéshez.
   • Például: „A Wikipédiá-ból merített.”
4. Kombinált megoldás: nevekben, címekben, idegen kifejezésekben nem kurzív a toldalék, az egyéb (jobbára tartalmi) kiemelésekben viszont az egész kifejezés kurzív lesz. – Röviden: csak a név, cím lehet kurzív önmagában.
   • Például: „A Wikipédiából merített.”; de: „Sokat merített a Wikipédiából.”

Már eleve ragos kifejezéshez (például verscímhez) lehetőleg ne fűzzünk hozzá újabb ragot (tehát nem „a Levéltöredék barátnémhoz-ból”, hanem „a Levéltöredék barátnémhoz című versből”).

Egy szövegen belül lehetőleg mindvégig ugyanazzal a megoldással éljünk.

A szóhoz tapadó (azaz utána szóköz nélkül álló) központozási jelek (vessző, pont, kérdő- és felkiáltójel, kettőspont stb.) szintén kurzívak!^[1]

• Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest, 2003
• Tóth Samu: A nyomtatott betű. Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969
• Betűtan
• Serif Magazin

• Fettelés
• Kiskapitális (Kapitälchen)
• Verzál