Kurkumin

Az „E100” cím ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: E–100 (második világháborús harckocsi)
Kurkumin
IUPAC-név (1E,6E)-1,7-bisz(4-hidroxi-
3-metoxifenil)-1,6-
heptadién-3,5-dion
Más nevek kurkumin
diferuloilmetán
C.I. 75300
Natural Yellow 3
Kémiai azonosítók
CAS-szám 458-37-7
ChemSpider 839564
SMILES
Oc1ccc(cc1OC)/C=C/C(=O)CC(=O)/C=C/c2ccc(O)c(OC)c2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C21H20O6
Moláris tömeg 368,38 g/mol
Megjelenés sárga por
Olvadáspont 183 °C (361 K)
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kurkumin sárgásvörös kristályos anyag. A kurkuma fűszerben fordul elő a természetben; a növény latin nevéből (Curcuma longa) kapta a nevét. A kurkuma név az arab kurkum ill. a perzsa karkam szóból származik, mindkettő sáfrányt jelent.[1]

A kurkuminoidok polifenol vegyületek és ezek adják a kurkuma sárga színét. Két tautomer formában létezik, a keto és az enol formában. Az enolforma energetikailag stabilabb mind szilárd, mind oldott állapotban.[2]

A kurkumin pH-indikátorként is működik, 8-9 pH-nál átcsap sárgából (savas) vörösbe (lúgos).

A bórsavval vörös rozocianint képezve reakcióba lép, amely lúgos közegben kék színreakciót ad. A kurkumapapír hatóanyaga.

Mivel erős színe van, ételfestéknek is használják, E100 kóddal.

Jegyzetek

  1. ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 86. o. ISBN 963 8334 96 7  
  2. ↑ Kolev T.M., et at, DFT and Experimental Studies of the Structure and Vibrational Spectra of Curcumin, International Journal of Quantum Chemistry, 102, 6, (2005)

Források

  • Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1982. 2 kötet., 1044. o. ISBN 963-10-3269-8