Kuba éghajlata szubtrópusi, erősen trópusi hatásokkal, amelyet jelentős mértékben befolyásol a sziget földrajzi elhelyezkedése a Karib-térségben, valamint a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán közelsége. A szigetország éghajlatát két jól elkülöníthető évszak jellemzi: a száraz (novembertől áprilisig) és az esős évszak (májustól októberig)[1].
Általános jellemzők
Kuba átlaghőmérséklete egész évben viszonylag állandó, körülbelül 25—28 °C. A nyári hónapokban (májustól októberig) a hőmérséklet általában meghaladja a 30 °C-ot, míg télen enyhébb, 20—25 °C közötti értékeket mérnek. Az országban a tengerparti területek éghajlata kiegyensúlyozottabb, míg a belső területeken nagyobb napi hőingadozások figyelhetők meg[2].
Csapadék és szezonális hatások
A csapadék mennyisége évente átlagosan 1200–1800 mm között változik, a hegyvidéki területeken gyakran meghaladja az 2000 mm-t is. Az esős évszak alatt jelentős mennyiségű csapadék hullik, ami a trópusi ciklonokkal is összefügg. A ciklonok leggyakrabban júniustól novemberig alakulnak ki, jelentős esőt és időnként erős szeleket hozva magukkal.
A szigetet rendszeresen érinti a trópusi szélrendszer által okozott passzátszél, amely egész évben meghatározó szerepet játszik az éghajlat kiegyensúlyozásában[3].
Regionális eltérések
Kuba éghajlati viszonyai viszonylag egységesek, de a sziget különböző részein kisebb eltérések tapasztalhatók:
Nyugati területek (pl. Pinar del Río): A trópusi ciklonok miatt a csapadék itt gyakoribb és erősebb lehet.
Középső régiók (pl. Villa Clara): Mérsékeltebb csapadék és kiegyensúlyozott hőmérséklet jellemzi.
Keleti régiók (pl. Santiago de Cuba): Melegebb és szárazabb az ország többi részéhez képest, főként az alacsonyabb domborzati hatások miatt.
Sajátos éghajlati jelenségek
Kuba éghajlatára jelentős hatással van az El Niño és La Niña jelenség, amelyek időszakosan változó csapadékot és hőmérsékleti viszonyokat eredményeznek. Az El Niño idején gyakori a szárazság, míg a La Niña intenzívebb csapadékot és gyakran ciklonokat hoz.
Napsütéses órák és tengerparti hatások
Kuba jelentős napsütéses órákkal büszkélkedhet, évente átlagosan 2 500-3 000 órát süt a nap. A tenger közelsége enyhíti a nyári forróságot és mérsékli a napi hőingadozásokat, így a sziget éghajlata rendkívül kedvező mind a mezőgazdasági termelés, mind a turizmus szempontjából.
Összességében Kuba éghajlata változatos és kiegyensúlyozott, ami ideális környezetet teremt a trópusi növény- és állatvilág számára, valamint hozzájárul a sziget gazdasági és kulturális sajátosságaihoz[4].
