Kropotkinszkaja metróállomás
Ország	Oroszország
Hely	Hamovnyiki kerület Moszkva
Névadó	Ploscsagy Precsisztyenszkije Vorota (utca)
Állomáskód	012
Műemlékvédelmi besorolás	orosz regionális kulturális örökségi helyszín
Megnyitás	1935. május 15.
Építész(ek)	Szamuil Mironovics Kravec Alekszej Nyikolajevics Duskin Jakov Grigorjevics Lihtenberg
Felhasználási terület	metróállomás föld alatti állomás tájékozódási pont
Legnagyobb mélység	13 m
Peronnal rendelkező vágányok száma	2
Része ennek	moszkvai metró
Szomszédos állomások	Bibliotyeka imenyi Lenyina (Bulvar Rokosszovszkovo, Szokolnyicseszkaja) Park Kulturi (Potapovo, Szokolnyicseszkaja)
Vasútvonalak
Szokolnyicseszkaja
Átszállási lehetőségek
Átszállási lehetőségek	Volkhonka
Elhelyezkedése
Kropotkinszkaja metróállomás Pozíció Moszkva térképén
é. sz. 55° 44′ 43″, k. h. 37° 36′ 13″55.7453, 37.603755.745300°N 37.603700°EKoordináták: é. sz. 55° 44′ 43″, k. h. 37° 36′ 13″55.7453, 37.603755.745300°N 37.603700°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kropotkinszkaja metróállomás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A moszkvai metrónak az 1-es számú, piros színnel jelzett, Szokolnyicseszkaja nevű vonalán található Kropotkinszkaja állomása a Hamovnyiki kerületben, a főváros Központi közigazgatási körzetében fekszik. 1935. május 15-én, a moszkvai metró első szakaszának átadásakor nyitották meg. Szomszédos állomásai a Bibliotyeka imenyi Lenyina és a Park Kulturi. Tervezik átszállóhely létesítését itt a leendő Kalinyinszko–Szolncevszkaja vonalra.

Neve 1957-ig Szovjetek palotája volt, a közelben tervezett grandiózus építményről, ami végül nem készült el; ezért átnevezték az ugyancsak közeli Kropotkinszkije Vorota tér (a 21. században Ploscsagy Precsisztyenszkije Vorota) és Kropotkinszkaja ulica (Precsisztyenka) nyomán. A név végső forrása Pjotr Alekszejevics Kropotkin herceg, földrajztudós és utazó, az anarchizmus teoretikusa, aki ebben a városrészben élt.

Az állomás tervei nagydíjat nyertek az 1937-es párizsi világkiállításon és az 1958-as brüsszeli világkiállításon, valamint 1941-ben Sztálin-díjat kaptak.

A Gogolevszkij bulváron található jellegzetes félköríves díszítményű felszíni fogadóépületet Szamuil Mironovics Kravec építész tervezte. 1997-ben egy új, északi kijáratot is kapott az állomás, ami a Megváltó Krisztus-székesegyház megközelítését könnyíti meg.

A kéreg alatti, 13 méter mélyen fekvő metróállomás oszlopos szerkezetű, három hajós. Egyedi tervek alapján épült Alekszej Nyikolajevics Duskin építész irányításával, monolit betonból. A világos, jól áttekinthető vonalú terveket az ókori Egyiptom építészete inspirálta. Az állomás nagy forgalomra készült, de a többi környező állomásmegépítése miatt a terhelés csökkent, a 21. században a hatalmas terem kihasználtsága alacsony.

Az állomás oszlopait és szélső falait az uráli Koelga lelőhely világosszürke márványával burkolták (az 1950-es évek végéig a falakat fajanszcsempék borították). A padlózatot rózsaszín és szürke gárnitlapok borítják sakktáblaszerű elrendezésben. A világítótesteket az oszlopfőkbe szerelték.

2005-ben Oroszország Bankja (Bank Rossziji, Банк России) az orosz építészeti műemlékekről készült sorozat keretében 3 rubeles értékben, 10 000 példányban ezüstérmét bocsátott ki a Kropotkinszkaja állomás felszíni épületének képével.

2010 május 16-án éjjel az állomáson koncertet tartott a Kreml kamarazenekar.,^[1] ezzel egyfajta tradíciót teremtett; a 2010-es években még számos más hasonló éjszakai kulturális eseményre került sor az állomáson.

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Кропоткинская (станция метро) című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• ↑ Útitárs - Moszkva: Christopher Rice – Melanie Rice: Moszkva. Budapest: Panemex. 2008. ISBN 978-963-9825-02-4