Jogi tanulmányait előbb magánúton végezte Győrben, majd Pesten. 1815-ben tette le ügyvédi vizsgáját, ezt követően gróf Festetics György titkára, 1825-től pedig gróf Festetics László jogtanácsosa és jószágigazgatója volt Keszthelyen. Élete során Zala vármegye táblabírójaként is tevékenykedett. Sírja a sümegi Városi temetőben található.
Felesége Asbóth Terézia (1797–1886) volt, akitől több gyermeke született:
Krajner Laura (1823–1897), férje dr. Plósz Károly.
Krajner Kornélia (1824–?), férje nemes Takách János (1810–1887).
Krajner Ifigénia (1826–1915), férje baracskai Szűts Pál.
Krajner Mária (1828–1903), férje magurai Augusz Károly (1816–1861).
Krajner Helén (1829–1905), férje felsenbrunni Fontaine András, királyi ezredes.
Dr. Krajner Emil (1832–1901) közjegyző, földbirtokos, neje Aiger Betti.
Munkássága
Jogtörténeti kutatásai a középkori Magyar Királyság jogemlékeire irányultak, írásaiban a jogrendszer 11–14. századi alakulását tekintette át. Összehasonlító vizsgálatai során kísérletet tett a Szent István-i törvénycikkek nyugati forrásainak meghatározására, illetve a magyar közjog római és germán jogra visszavezethető elemeinek feltárására.
1832-ben a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választották, de 1864-ben tagságáról lemondott.
Főbb művei
Episkepsis juridica assertorum in ephemeribus Hesperus dictis circa oppositionem, repulsionem, reoccupationem etc. contentorum, quam dissertatione inaugurali occasione censurae pristaldalis elucubravit … 1815. Pest, Trattner, 1816, 30 p.
A Feúdum előljáró zsengéje. in: Tudományos Gyűjtemény XIX. 1835. 3–54.
A’ magyar nemes jószág’ természete Verbőczi koráig, tekintettel a’ külföldi jogokra. Pest, Trattner, 1843, 306 p.
Die ursprüngliche Staatsverfassung Ungarns seit der Gründung des Königstums bis zum Jahre 1382. Wien, 1872, 764 p.
