Ez a szócikk a tanárról szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács Károly (egyértelműsítő lap).

Dr. Kovács Károly (Újvidék, 1875. november 1. – Makó, 1937. december 24.^[2][3]) bölcseleti doktor és főgimnáziumi tanár.

Apja Kovács János tanár és író volt. A gimnáziumot szülővárosában végezte 1892-ben; orvosi és bölcseleti tanulmányait 1892–1896 között a budapesti egyetemen hallgatta. 1894-ben tett tanári szakvizsgálatot és 1896. májusban alapvizsgát. 1896. december 21-én bölcseleti doktorrá avatták. 1897. június 3-án tanári oklevelet szerzett a magyar és latin szakból. 1896. szeptembertől 1897. júniusig a budapesti tanárképzőintézet gyakorló főgimnáziumában volt ösztöndíjas rendes tag. 1897. július 8-án a makói magyar királyi állami főgimnáziumhoz nevezték ki helyettes tanárnak. 1897–1906 között, valamint 1920–1924 között a makói József Attila Gimnázium magyar-latin szakos tanára volt; tanította többek közt József Attilát és Erdei Ferencet is.^[4]

Élénk részt vett a társadalmi és politikai életben is. Megyebizottsági tag volt Temesvárott és utóbb Makón. Ugyancsak tagja volt Makón az iskolaszéknek és ügyvezető igazgatója a revíziós ligának. Igen nagy gyakorlati érzékről tanúskodó cikkeket írt a lapokba.

Sírja a makói református ótemetőben található.^[4]

• Horatius odáinak fordítói Virágig és a műfordítás kérdésének fejlődése. Budapest, 1896.
• Slavici. A szerencsemalom. (Rumén regény.) Makó, 1898. (A nagy Világból c. regénygyűjteményben.)

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.  
• Maros István: Kovács Károly dr. 1875—1937. A makói m. kir. állami Csanád vezér gimnázium (IV-VIII. oszt. reálgimnázium) és a vele kapcsolatos állami internátus XLIII. értesítője az 1937-38. tanévről. Makó. 5. old.

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János