1966-ban érettségizett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában. 1971-ben szerezte meg magyar-francia szakos tanári diplomáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1975-ben színházrendezői diplomát is szerzett.
1971-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének XVIII. Századi Osztályán dolgozott. 1986-1991 között adjunktus volt az ELTE BTK Francia Tanszékén. 1991-1993 között tanulmányi igazgató az Országos Francia Műszaki és Dokumentációs Központban (OFMDK). 1993-1997 között a Budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd 1997 óta docens Szegedi Tudományegyetem Francia Tanszékén.
Fő kutatási területe a 18-19. századi francia és magyar irodalomtörténet, irodalomelmélet (főként az önéletírás és a regény közti átmenetek problémái), fordításelmélet, szövegkiadások elmélete és gyakorlata, genetikus kritika. A legismertebb mai magyar Casanova-kutató.
1974-től számos ösztöndíjas kutatóúton vett részt az MTA és francia partnerei közötti együttműködés keretében, francia kormányzati ösztöndíjakkal és egyetemi meghívással. 1986-87 során Soros-ösztöndíjjal II. Rákóczi Ferenc francia kézirathagyatékát kutatta és készítette elő kiadásra.
1974-től számos magyar és külföldi irodalomtörténeti, köztük Casanova-konferencián vett részt. 1995-ben nemzetközi Casanova-kollokvium szervezője volt a budapesti Francia Intézetben: „Casanova, aventurier et écrivain” (Casanova, a kalandor és az író) címmel.
Főbb publikációi
Le Noble: Rákóczi fejedelem históriája, Budapest, Szépirodalmi-Helikon, 1976 (kontrollszerkesztés és tárgyi jegyzetek)
Archivum Rákóczianum, series III, Scriptores: Mémoires du prince François II Rákóczi sur la guerre de Hongrie / II. Rákóczi Ferenc Emlékiratai a magyarországi háborúról, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978 (kétnyelvű kritikai kiadás sajtó alá rendezése, textológiai apparátus és tanulmány)
Csokonai kritikai kiadás, Költemények, I. Kötet, Irodalomtörténet, 1978/4. (könyvbírálat, amelyet 1980-ban Akadémiai Nívódíjjal tüntettek ki.)
Archivum Rákóczianum, series III, Scriptores: Testament politique et moral du prince François II Rákóczi / II. Rákóczi Ferenc Politikai és erkölcsi végrendelete, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984 (háromnyelvű kritikai kiadásban: fordítás, kontrollszerkesztés, a francia szöveg sajtó alá rendezése, textológiai apparátus és tanulmány)
A la recherche d’une définition, in: Les Lumières en Hongrie, en Europe Centrale et Orientale; Actes du Troisième Colloque des Lumières de Mátrafüred, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984., 75-79.
Rákóczi alkotói módszere (A diktálási hipotézis), in: ItK, 1985/6. 656-665.
A gondola alakú hamutartó (Ernst Lubitsch filmvígjátékai), in: Filmvilág, 1988/4, 22-30.
“A kéziratok nem égnek el…” , in: Nagyvilág, 1989/8, 1250-1253.
Un aristocrate libertin hongrois: le comte János Fekete de Galántha, in: Transactions of the VIIth Congress on the Enlightenment, Voltaire Foundation, Oxford, 1989. II/1135-114 o.
A szöveg születése, különszám a genetikus kritikáról: Helikon Világirodalmi Figyelő. 1989/3-4. (szerkesztés, előszó, cikk, könyvismertetések, kritika)
Arthur Rimbaud: Napfény és hús, Budapest, Móra Könyvkiadó, 1989 (levélfordítások)
De Sade márki: Filozófia a budoárban, Budapest, Pallas, 1989 (fordítás)
Fekete gróf dévaj meséi, in: Erato, 1990/III, 16-23.
Apollinaire maszkjai, bevezető tanulmány a Tizenegyezer vessző című regény magyar fordításához, Budapest, Erato-kiskönyvtár, 1990. 5-13.
Les contes libertins du comte János Fekete de Galántha, in: Annales Univ. Sc. Bp., de Rolando Eötvös nominatae, XIX/1989/1990, 101-106.
Farkas Kempelen, un inventeur de génie dans la Hongrie du XVIIIe siècle, in: Progrès technique et évolution des mentalités en Europe Centrale (1750-1840), Párizs, INALCO, 1991. 27-* Faux-vrai et vrai-faux. Les incroyables machines de Farkas Kempelen, génie-inventeur hongrois du XVIIIe siècle, in: Psylex, 1992/4, 15-19.
Archivum Rákóczianum, séries III, Scriptores: tome IV, Aspirationes – Aspirations du prince François II Rákóczi / II. Rákóczi Ferenc: Fohászok, Budapest, Akadémiai Kiadó – Balassi Kiadó, 1994 (háromnyelvű kritikai kiadás, szövegközlés, textológiai jegyzetek és tanulmány)
La politique de tolérance dans la Hongrie du XVIIIe siècle (de Rákóczi a Joseph II), Actes de Colloque de Strasbourg, Univ. de Strasbourg, 1995, 245-262.
Henriette és a magyar huszártiszt, Szerb Antal Casanova-fordítása, in: 2000, 1995/12 (december), 35-36.
Légendes hongroises autour de Casanova, in: Pont des Arts, Budapest, 1995/1, 23-24.
Napóleon, a médiasztár – Egy mítosz alakváltozásai, in: Filmvilág XXXIX/1996. május, 40-43. (Ádám Péterrel közösen írt cikk)
Csipkés térdnadrág és díszmagyar – Casanova és a magyar emlékiratírók, in: Magyar Lettre Internationale, 21. (1996. nyár), 43-47.
Laclos: Veszedelmes viszonyok, in: Huszonöt fontos francia regény, Maecenas-Lord, 1996. 66-79.
Femmes écrivains dans la littérature hongroise des Lumières et leurs correspondances mises en vers, in: Transactions of the ISECS Münster Congress on the Enlightenment, Oxford, Voltaire Foundation, 1996. 334-339.
Est-il possible de traduire Sade en hongrois? in: Acclimater l’autre, Budapest, Balassi, 1997. 137-142.
Egy emlékirat kalandjai (Casanova visszaemlékezéseinek kiadástörténete), in: Holmi, 1997/február, 244-252.
Éditer des manuscrits (a Presses Universitaires de Vincennes “Manuscrits modernes” című könyvsorozata), in: Helikon Világirodalmi Figyelő, 1997/2, 122-125. (recenzió)
Les Liaisons dangereuses, pris comme modèle d’indifférence sociale, in: Atelier du Roman, n. 12, 1997, 45-50.
Archivum Rákóczianum, series III, Scriptores: Meditationes – Méditations du prince François II Rákóczi / II. Rákóczi Ferenc Meditációi, Budapest, Balassi, 1997 (háromnyelvű szövegkritikai kiadás, a francia szöveg sajtó alá rendezése, textológiai apparátus és tanulmány)
Casanova szerelmei. Három esszé (Fenyő Miksa, Chantal Thomas, Kovács Ilona), Seneca, 1998. 162 o.
Casanova: Plaisirs de bouche, Librio, Paris, 1998 (Introduction et choix de textes)
Casanova mémorialiste dans le contexte hongrois, in: Acta Romanica, tome XIX, Szeged, 1999. 53-65.
Szerb Antal és Casanova, Budapest, Atlantisz, 1999
Giacomo Casanova emlékiratai, 1-2.; jegyz., utószó Kovács Ilona; Atlantisz, Budapest, 2000 (Veszedelmes viszonyok)
George Sand: Életem története. Naplók, levelek, emlékiratok; ford. Kovács Ilona; Magyar Könyvklub, Budapest, 2000
Casanova et les femmes, in: Lunes, n°13, octobre 2000, pp. 50–60.
L’étrange modernité de Kosztolányi, in: Atelier du Roman, n°25, mars 2001.pp. 19–27.
De Sade márki: Filozófia a budoárban (2. kiadás, Lazi-Könyvkiadó, Szeged, 2001 [utószó: A Budoárfilozófia írója, Sade márki (1740-1814), 207-217. o.)]
Yourcenar, Marguerite: Nouvelles orientales // Keleti történetek, Budapest, AKGA Kiadó Kft., 2001 (kétnyelvű kiadás, ford. Vargyas Zoltánnal együtt, utószó : pp. 225–232.)
Le libertinage hongrois: un phénomène de manque, in: Mille ans de contacts, textes réunis par Marie Payet et Ferenc Tóth, Département de Français de l’École Supérieure Dániel Berzsenyi, Szombathely, 2001
Les modulations de la voix de Casanova dans les manuscrits de l’Histoire de ma vie, in: Recherches et travaux, Grenoble, n°61 [2002], 39-49.
La théâtralisation d’une vie dans les Mémoires de Casanova, in: Atelier du Roman, n°34, pp. 51–61.
Chantal Thomas: Sade; ford. Vargyas Zoltán, előszó Kovács Ilona; Magyar Könyvklub, Budapest, 2003
A filozófus Teréz, avagy Emlékiratok Dirrag atya és Eradice kisasszony történetéről; ford. Kovács Ilona; New Mark–PolgART, Budapest, 2004 (Tabu.erotika)
Correspondance de François II Rákóczi et de la Princesse Elizabeta Sieniawska (1704- 1727), Budapest, Balassi Kiadó, 2004. 10. 19. (francia forráskiadás szövegközlése és jegyzetek)
Dilettánsok az irodalomban. Sade márki, Casanova et al.; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2004
Claude Jolyot de Crébillon: Egy pamlag emlékiratai; ford., utószó Kovács Ilona; LAZI, Szeged, 2004
Réécriture et réception. Le cas des MÉmoires de Casanova, in: Pluralité des langues et mythe du métissage, Paris, PUV, 2004. 61-73.
