Kovács Gyula (mérnök)

Ez a szócikk a mérnökről szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács Gyula (egyértelműsítő lap).
Kovács Gyula
Született1881. március 11.
Siter
Elhunyt1963. március 30. (82 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásamérnök
Sablon • Wikidata • Segítség

Kovács Gyula (Siter, 1881. március 11. – Budapest, 1963. március 30.) építőmérnök.

Élete

Általános mérnöki tanulmányait Budapesten, a magyar királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végezte. Az első világháborúig városi mérnökként dolgozott Kolozsváron. A háborúban mérnök-főhadnagyként az osztrák-magyar hadiflotta fő bázisához, Pólához (ma Pula, Horvátország) vezető vasútvonal kiépítésében és fenntartásában vett részt.

A trianoni döntés után a román városvezetés állásából kitette, magánmérnökként dolgozott, elsősorban az erdélyi református egyház megbízásain. Fő alkotása a díjnyertes Egyetemi Sportpark tervezése és kivitelezése volt.

Az 1940-es magyar bevonulás után visszakerült közigazgatási állásába, a mérnöki hivatal vezetőjeként várostervezési feladatokat látott el, az új Városháza építését készítette elő.[1]

A II. világháború végén sikerült Budapestre menekülnie, 1963-as haláláig a KÖZTI tervezőintézetben dolgozott.

Munkássága

Kolozsvári Sporttelep 1911
Kolozsvári református leánygimnázium

A sétatér melletti sporttelep tervét városi mérnökként készítette el a budapesti FTC-pálya mintájára, a munkálatok is az ő irányítása és felügyelete mellett zajlottak. Figyelembe vette a labdarúgók észrevételét, hogy a pályát ne kelet-nyugat irányba tegye, mert így délutánokon az egyik csapat mindig a nappal szemben játszott volna.[2][3][4][5][6]

Az erdélyi református egyház megbízásából ő volt a tervpályázati elbíráló és építési ellenőr a Moll Elemér által tervezett Király utcai református leánygimnázium építésénél (1926). Ugyancsak a református egyház felkérésére, Moll Elemér tervei alapján készítette el a Farkas utcai református papi lak és iroda kivitelezési tervét (1927).[7] Kivitelezte a kolozsvári református kórház épületét, elsőként alkalmazva színes falfestést a kórtermekben.

A sportparkot 1935–36-ban alakították ki Kovács Gyula terve alapján.[8] A park tervét az 1936-os berlini olimpiai játékok alkalmával megrendezett sportépítészeti kiállításon bronzéremmel díjazták.[9]

Jegyzetek

 Ez a szócikk vagy szakasz nem megfelelő, vagy rosszul értelmezett forrásokat tartalmazhat, amelyek nem támasztják alá a szöveget.
Segíts a cikk fejlesztésében a források ellenőrzésével. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, vagy az már nem érvényes, távolítsd el ezt a sablont!
  1. ↑ Kovács Gyula: Kolozsvár Városháza. Kolozsvári Szemle, III. évf. 2. sz. (1943) 216. o.
  2. ↑ Killyéni András: Kolozsvár első labdarúgópályái. Szabadság, (2009. február 9.) arch Hozzáférés: 2013. szeptember 6.
  3. ↑ Sallai András Loránd: Elfelejtett történetek: A kolozsvári futball története 7. Szabadság, (2010. január 25.)[halott link]
  4. ↑ Killyéni András: Sportélet a kolozsvári tudományegyetemen (1872-1914). Kaleidoscope, II. évf. (2011) arch Hozzáférés: 2013. szeptember 3.
  5. ↑ Killyéni András: Elfelejtett örökségünk: Kolozsvár sportlétesítményei az első világháború előtt. Kolozsvár: a szerző magánkiadása. 2010.  
  6. ↑ Koncz Rudolf önéletrajza (kézirat), az Apáczai Társaság sporthagyatékában őrzik
  7. ↑ Peltán-Brósz Roland: Moll Elemér a Kolozsvári Református Egyháznak tervezett épületei. Kolozsvár: (kiadó nélkül). 2010. arch Hozzáférés: 2013. szeptember 6.  
  8. ↑ Bíró Sándor: A kolozsvári egyetem román uralom alatt. Magyar Kisebbség, 3–4. évf. 3. sz. (1997) arch
  9. ↑ A sportpark a kolozsvári egyetem honlapján. [2013. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)