1921-es hazatérését követően szülővárosában, a Shkolla Normale tanítóképző intézetben helyezkedett el tanárként. Itt oktatott 1923-ig, amikor Xhevat Korça, az akkor megnyílt shkodrai gimnázium első igazgatója hívta meg Cipót az iskola tanári karába. Kétévnyi shkodrai oktatómunka után 1925-ben Cipo Korçába költözött, és 1939-ig a helyi líceum tanára volt. Albánia 1939. április 7-ei olasz annexióját követően a megszálló hatóságok Olaszországba internálták.[3]
Cipo Olaszország 1943. szeptemberi kapitulációját követően került haza az akkor már a Harmadik Birodalom által megszállt Albániába. 1943-tól az oktatásügyi minisztérium tisztviselője, 1944-ig főtanfelügyelő volt. A kommunista államrend kiépülése után, 1945. január 13-ától 1946. március 21-éig Enver Hoxha első kormányában volt oktatásügyi miniszter. Ezzel párhuzamosan 1946-tól haláláig az albán nemzetgyűlés képviselőjeként is politizált. 1952-ben, csaknem hatvanévesen hunyt el Tiranában.[4]
Nyelvészeti munkássága
Pedagógusi és politikai pályafutása mellett nyelvészeti kutatásokat is végzett. Elsősorban az albán nyelv leíró nyelvtanával, szintaxisával és fonetikájával foglalkozott, de nyelvtörténeti vizsgálatokat is folytatott, így például behatóan elemezte a 17. században alkotott Pjetër Budi nyelvezetét. Részt vett egy szerbhorvát–albán szótár (1947) összeállításában, majd Eqrem Çabej és Mahir Domi mellett főmunkatársa volt a már csak a halála után, 1954-ben megjelent első albán értelmező szótárnak.[5] A nevéhez fűződik Migjeni költeményeinek 1944-es kiadásra való előkészítése is.[6]
Főbb művei
Gramatika shqipe (’Az albán nyelv nyelvtana’). Tiranë: Ndërmarrja Shtetërore e Botimeve. 1949.
↑Dervishi 2012:Kastriot Dervishi: Kryeministrat dhe ministrat e shtetit shqiptar në 100 vjet: Anëtarët a Këshillit të Ministrave në vitet 1912–2012, jetëshkrimet e tyre dhe veprimtaria e ekzekutivit shqiptar (’Az albán államiság száz évének miniszterelnökei és miniszterei: Az 1912–2012 közötti minisztertanácsi tagok, életrajzuk és tevékenységük’). Tiranë: Shtëpia Botuese 55. 2012. ISBN 9789994356225
↑Elsie 1905:Robert Elsie: Albanian literature: A short history. London; New York: I.B. Tauris. 2005. ISBN 1845110315