Szülei Kellner Henrik gazdatiszt és Weisz Ernesztina voltak. A Korda-testvértrió legfiatalabb tagja ipariskolába járt, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Festői ambíciókat dédelgetett. A kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla növendékeként komoly tehetséget árult el, s ennek alapján szép jövőt jósoltak neki. Bécsben, Olaszországban (Firenzében), Nagybányán és Párizsban élt. Egyik leghíresebb vászna a nagy magyar költőt, József Attilát megörökítő portré.
Később a családi hagyományt követve ő is elkötelezte magát a film mellett. Bátyja, az akkor már óriási tekintélynek számító Korda Sándor meghívására költözött Angliába díszlettervezőnek. "Bemelegítésként" Alfred Jung asszisztense volt, azután önállósította magát. 1939-ben - miután többször bizonyította megjelenítő fantáziájának erejét és vizuális ötleteinek eredetiségét, virtuóz technikai tudásáról és közismert igényességéről nem is beszélve - a művészeti igazgató posztját bízták rá a London Filmnél. 1946-1959 között a British Lion Films alkalmazásában tevékenykedett.
Több műfajt és stílust reprezentál mozgalmas látványvilága. Régmúlt korok hangulatát éppoly hitelességgel tudta megteremteni a vásznon, mint a modern egzotikumot, a kalandok atmoszféráját, a társasági drámák és a vígjátékok levegőjét. Számos díszlete megelevenedett festmény.
Michael Kordaː A szerencse fiai. A Korda testvérek regényes élete; ford. Fencsik Flóra, magyar kiad. sajtó alá rend. Vásárhelyi Miklós; Európa, Bp., 1983
Telepy Katalinː Korda Vince. Egy művészi életút a szépség igézetében; DNM, Pusztazámor, 2000
Rajzok az 1920-as évekből. Deli Antal, Korda Vince és Szőnyi István grafikái a Szőnyi Múzeumban; szerk. Klemmné Németh Zsuzsa; Szőnyi István Alapítvány, Zebegény, 2001
