A Kolozsvári testvérek a magyar képzőművészetben meghonosodott kifejezés egy szobrász testvérpárra, Kolozsvári Mártonra és Györgyre, akiknek világhírű alkotása a prágai Szent György-szobor.

A testvérpár életéről keveset őrzött meg a történelem. Nagy Lajos király korában éltek, édesapjuk festő volt Kolozsváron. A testvérpár ismert munkáira a nagyváradi püspökök, Futaki Demeter és Zudar János adtak megrendelést.

Első okleveles említésük az a munka, melynek során Futaki Demeter váradi püspök megbízásából három királyszobrot készítettek. Ezek a Szent István királyt, fiát Szent Imre herceget és Szent László királyt ábrázolták. A szobrok 1360 és 1365 között készültek el.

A második említés arról a Szent László királyt ábrázoló lovasszoborról maradt fenn, amelyet Zudar János váradi püspök megrendelésére készítettek el. Mindkét munka szobrai azonban elpusztultak Várad 1660. évi török ostroma, majd bevétele után.

Egyetlen alkotásuk érte meg a mai kort: a Szent György-szobor, amely Európa első teljes alakos bronz lovasszobra.^[1] A szobrot 1373-ra készítette el a testvérpár, valószínűleg királyi megrendelésre. A művészettörténészek megállapítása szerint egy ősi technológiával, a viaszveszejtéses eljárással öntötték. Ezt a módszert Nyugaton az ókor óta nem alkalmazták életnagyságú szobrok készítéséhez.

A Szent György-szobor eredeti példánya a török háborúk folyamán elkerült Prágába, a Hradzsinban a Szent Vitus-székesegyház mellett díszíti a teret. Értékét mutatja, hogy Buda török általi bevétele (1541. augusztus 29.) után állítólag maga Nagy Szulejmán védte meg a műalkotást: „E szobrot senki meg ne nézze, a muzulmánok ne lássák – rendelkezett róla, majd a »a nyakán levő kasmíri sálat leoldván, az alakot befödte véle s az összetöretéstől megmentette«.”^[2]

A Kárpát-medencében a Szent György-szobornak több másolata is ismert. A leginkább helyhez illő másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Ezt a másolatot Róna József öntödéjében készítették Budapesten. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden, a Rerrich Béla téren áll.

Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is.

• 
  Másolata a Magyar Nemzeti Múzeumban
• 
  A kolozsvári Szent György-szobor
• 
  A Halászbástya alatt álló szobor
• 
  A Halászbástya alatti szobor táblája
• 
  Az epreskerti szobor
• 
  A Szent György-szobor szegedi másolata
• 
  A Szent György-szobor a Szent Vitus-székesegyház mellett

• Bunyitai Vincze (1883): A váradi püspökség története, Nagyvárad
• László Gyula (1943): Kolozsvári Márton és György Szent György-szobrának lószerszámja, Kolozsvár
• Prokopp Mária (2001): Márton és György Sárkányölő Szent György-szobra, 1373, Korunk, 2001. július 15–20.

• Kolozsvári Márton és György
• A Kolozsvári-testvérekről
• A Nagyváradi Egyházmegye évszámokban Archiválva 2009. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben