Ez a szócikk a vájárról szól. Hasonló címmel lásd még: Kollár István (egyértelműsítő lap).

Kollár István (1920–?) állami díjas vájár, az Országos Érc- és Ásványbányák munkatársa.^[1]

Kollár a felsőpetényi agyagbányában csapatvezető vájárként dolgozott. Munkásőr rajparancsnok. 1973-tól brigádvezető.^[2]

1967-ben Kiváló Bányász címmel, 1972-ben a Haza Szolgálatáért érdemérem arany fokozatával, 1974-ben a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. 1980-ban megkapta a Magyar Népköztársaság Állami Díját, az indoklás szerint „a szocialista munkaversenyben két évtizeden át végzett kiemelkedő eredményeiért”. 1982-ben a Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozatával, 1983-ban Szolgálati Érdeméremmel díjazták.^[1]

• Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja 1948–1985. Szerk. Darvas Pálné, Klement Tamás, Terjék József. Budapest: Akadémiai. 1988. 573. o. ISBN 963-05-4420-2  
• A csapatvezető vájár, Népszabadság, 1980. április 4.
• (1984. február 1.) „„Szép, de nehéz is!””. Munkásőr 27. (2.), 5. o. (Hozzáférés: 2022. október 13.) 

Ez a magyar személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!