Szülei Knézy László a Folyammérnöki Hivatal főmérnöke és Pálos Etelka voltak. Az ötgyermekes családban negyedikként látta meg a napvilágot. Juhász Árpád festő, iparművész a nagy-nagybátyja volt. Férje Kovács József, a Rippl-Rónai Múzeum restaurátora. Gyermekeik Kálmán (1968) és Gergely (1976).
1955-ben Budapestre költöztek, középiskolai tanulmányait a Kaffka Margit Gimnáziumban végezte. 1964-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz–magyar szakán végzett. 1964–1980 között a kaposváriRippl-Rónai Múzeum munkatársa. 1964–1965-ben már a Néprajzi Atlasz munkálatait segítette a kálmáncsai és kutasi gyűjtéseivel. Pogányszentpéteren a nagykanizsai múzeum munkatársaival településtörténeti kutatást végzett. Levéltári források bevonásával Somogy falusi lakosságának életmódját a török kiűzésétől az 1960-as évekig kívánta feldolgozni. 1968-tól Csökölyben és környékén végzett széles körű kutatásokat. 1972-ben L. Szabó Tünde építésszel közösen állították össze a Szennába tervezett szabadtéri gyűjtemény tervét. Ő készítette el a Rinyakovácsiból (1978), Kisbajomból (1979), Csökölyből (1980), Nagykorpádról (1981) áttelepített lakóházak és a gazdasági épületek berendezési tervét, sőt további tájházak kialakításában is segédkezett. 1975–1979 között a Dráva mentén és a Nagyberek falvaiban élő horvátok körében végzett adatgyűjtést. Somogy megye néprajzi kutatását ezzel új tudományos alapokra helyezte.
1980 végétől a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Agrártörténeti Főosztály Adattárának muzeológusa, majd osztályvezetője volt. 1992-ben megírta kandidátusi értékezését: Hagyományok és változások Somogy megye mezőgazdasági népességének táplálkozásában (1696–1960) címmel. 1995-től az Agrártörténeti Főosztály vezetője lett. 1994–1997 között a somogyi németek múltját, majd pedig a somogyi falun élő lakosság 1945–2002 között lezajlott életmódbeli változásait kutatta. Számos kiállítás létrehozásában vállalt szerepet, hazai és külföldi konferenciákon adott elő.
Szakmai tanulmányúton 1971-ben Romániában, 1977-ben Ausztriában járt. A Mezőgazdasági Múzeum munkatársaként kiküldetésben Alt-Schwerinbe (NSZK) 1982-ben, Dániába 1988-ban utazott. Az Agrármúzeumok Nemzetközi kongresszusain (International Association of Agricultural Museums — AIMA/CIMA) 1987-ben Budapesten, 1995-ben Nyitrán, 2001-ben Lindlaron szerepelt agrártörténeti témájú referátumokkal.
Határon túli kapcsolatokat elsősorban a népi táplálkozás kutatóival alakított ki, táplálkozástörténeti témájú, angol nyelvű előadásaival többször részt vett nemzetközi konferenciákon (International Commision for Research into European Food History: 1986-ban Krakkóban, 1994-ben München–Freisingben, 1996-ben Cipruson, 1998-ban Umeåban (Svédország), 2000-ben Ljubljanában, 2002-ben Bázelben, Veveyben, valamint Prágában, 2004-ben Dubrovnikban).
2001 Táj, népcsoportok története, művészeti hatások. In: Somogy megye népművészete. Kaposvár, 7-32.
2001 Az otthon népművészete. In: Somogy megye népművészete. Kaposvár, 71-110.
2001 A paraszti viselet változásai a XVIII-XIX. században. In: Somogy megye népművészete. Kaposvár, 207-248.
2001 Csurgó egykori mezőváros népcsoportjai és a Festetics uradalom. In: Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001. Csurgó egykori mezőváros népcsoportjai és a Festetics uradalom. 127−144. o.Online
2001 Gelencsérek, fazekasok, tálasok munkái. In: Somogy megye népművészete. Kaposvár, 111–142. (társszerző István Erzsébet)
2009 Számadások múltról és jelenről. Tanulmányok a mezőgazdasági népesség életmódjának változásairól. 18–20. század; Közgyűlés, Kaposvár, 2009 (Örökség)
