Nemeskéri Kiss Pál a hivatali pályát választotta a gazdálkodás helyett. Röviddel Bécsbe távozása után, 1827-ben évi 10 000 pft-ért bérbe adta miszlai birtokát Gremspergernek. A bérleti viszony 1830-ban megszakadt, Kiss Pál 3 000 Ft hátralék miatt lefoglaltatta bérlője javait. Egy évig maga próbálkozott Bécsből a gazdálkodással, majd 1832-ben évi 12 000 pft bérleti díjért apósa, Csapó Dániel vette át a birtokot. Ugyancsak árendába adta kisebb birtokait Pakson, Bölcskén, Némediben, Tétényben.[9]
Ürményi Ferenc fiumei kormányzó leváltása után, őt nemeskéri Kiss Pál kancelláriai tisztviselő követte a hivatalban; 1837 és 1848 között fiumei kormányzóként szolgált nemeskéri Kiss Pál. Kormányzása alatt készülnek a tervek és kezdődnek a munkák a Vukovár-Fiume és Buda-Fiume vasút, valamint a nagy-kikötő és a hullámgát építésére. A fiumei kormánzói hivatalt 1848. április 22.-éig foglalta; leváltása után az uralkodó fiumei kormányzóvá kinevezte helyette gróf Erdődy Jánost. Fiumén kisdedóvó intézetet az „Asilo di caritá per l’infanzia” nevű gyermekmenedékhelyt alapította nemeskéri Kiss Pál kormányzó; fenntartásának költségeihez a város is hozzájárult.[10]
Miszlán tetemes segítséget nyújtott a református parókia építéséhez. Ferdinánd császártól vásártartási jogot szerzett Miszlának 1842-ben. Kiss Pál mintagazdaságot hozott létre Miszlán, apósával, a reformkor kiemelkedő személyiségével, Csapó Dániellel együttműködve. Mindketten fogékonyak voltak az újra: szőlőoltványokat, nemesített vetőmagvakat hozattak külföldről, selyemtenyésztéssel foglalkoztak, tégla- égetőt, pálinkafőzdét, olajütőt működtettek. Kiss Pál nem maga foglalkozott a mezőgazdasággal, hisz a gazdálkodás helyett a hivatali pályát választotta. Felesége, Csapó Ida alapította a miszlai óvodát, az elsők egyikét az országban. A szépségéről és kiváló szelleméről híres honleány emlékiratíró számos kortársa, köztük Kossuth és Széchenyi megbecsülését is kivívta. Nemeskéri Kiss Pál, jómódú földbirtokos, nem csak Miszlán, de anyai nagyanyjától, forintosházi Forintos Jánosné zalalövői Csapody Borbála (1731–1794) asszonytól örökségként Zalalövőn jutott Kiss Pál közel ötszáz holdhoz.[11]
Házassága
Feleségül vette Kajdacson1824. május 25-én tagyosi Csapó Ida (Tolna, 1807. augusztus 31.–Pest, 1856. november 15.) kisasszonyt, akinek a szülei Csapó Dániel (1778–1844) reformkori politikus és mezőgazdasági szakember, Tolna vármegye alispánja, országgyűlési követe, földbirtokos, és tengeliczi Gindly Katalin (1787–1854) voltak. A menyasszony anyai nagyszülei tengeliczi Gindly Károly (1737–1805), királyi udvarnok, királyi asztalnok, földbirtokos és a tekintélyes barkóczi Rosty család sarja barkóczi Rosty Antónia (1755–1797) asszony voltak; Gindly Károlyné Rosty Antónia szülei Rosty Antal (1714–1756), huszárkapitány, földbirtokos, és szalapatakai Nagy Erzsébet (1734–1774) voltak. Az esküvői tanúk Gindly Antal, földbirtokos és Bezerédj István voltak. Nemeskéri Kiss Pál és Csapó Ida frigyéből nem született gyermek.
↑Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai I. kötet. Heraldika kiadó, 2011. 751. o.
↑Boldogfai Farkas Ákos András. A Csapody család (zalalövői). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2024. XX. 119.o.)
↑Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)
↑Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. FIUME ÉS A MAGYAR-HORVÁT TENGERPART. A közoktatás Fiuméban. Írta Kőrösi Sándor, néhai Berghoffer József történeti adataival.
↑Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)Balázs Kovács Sándor: Két középbirtokos nemes levelezése a reformkorban. A tolnai Csapó Dániel és a somogyi Czindery László kapcsolata. 412-413.o.
