Kishídvég (Пасіка)
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Munkácsi járás (2020–) Szolyvai járás (–2020)
Község	Polena község
Rang	falu
Irányítószám	89323
Népesség
Teljes népesség	1193 fő (2001)
Népsűrűség	94,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	238 m
Terület	12,64 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 31′ 45″, k. h. 22° 54′ 21″48.529166666667, 22.90583333333348.529167°N 22.905833°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 45″, k. h. 22° 54′ 21″48.529166666667, 22.90583333333348.529167°N 22.905833°E
Kishídvég Pozíció Kárpátalja térképén

Kishídvég (ukránul: Пасіка) falu Ukrajnában, a Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

Szolyvától nyugatra fekvő település.

A Paszika helységnév ruszin eredetű, a ruszin~ukrán пасіка~пасeка ’vágáspuszta, irtás’ főnévből származik. A falu erdei tisztáson jött létre. Lehoczky a településnevet víznévből magyarázza: „Nevét vette a hasonló nevű folyótól, amely határában folyik’ A dűlő-és a víznév közül azonban a dűlőnév az elsődleges.

Nevét 1600-ban említette először oklevél Paszika néven (Dezső 264).

Későbbi névváltozatai: 1630-ban Pasika (Conscr. Port.), 1645-ben Paszika, 1773-ban Paszika, Pasika, 1808-ban Paszika, Paseka, Pasyka, 1851-ben Pászika, 1913-ban Kishidvég (Hnt.), 1925-ben Pasika (ComBer. 125-6), 1944-ben Paszika, Пасъка (Hnt.), 1983-ban Пасіка, Пасeка(ZO).

A falu Paszika nevét 1904-ben, az országos helységnévrendezés során Kishídvég-re változtatták.

A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott.

1910-ben 771 lakosából 94 magyar, 85 német, 588 ruszin volt. Ebből 40 római katolikus, 627 görögkatolikus, 72 izraelita volt.

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
• Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára [1]