1876. augusztus 5-én született a Hatvanban, megkeresztelése felvidékiHanva községben történt.[2] Nevét 22 évesen, 1898-ban – családjával együtt édesapja – változtatta meg Kirschnerről Királyra.[3] Szülei Kirschner (Király[4]) Miksa és Berger Katalin[1] voltak. Testvérei: Sándor (1875[5]) és Ödön (1878[6]). A Kirschner (ekkor már Király) szülők 1900-ban fogadták örökbe Király Olgát (1887[7]).
1900-ban, későbbi felesége eljegyzésekor már a Ganz-gyár mérnökeként dolgozott.[8] 1906 áprilisában a Budapestről Szófiába szállított gőzmotorkocsik, gyár kiküldött mérnöke volt.[9] Ugyanaz év októberében készült el a MÁV miskolci üzletvezetősége, a miskolci járás főszolgabírói hivatala, a polgármesteri hivatal, Diósgyőr község elöljárósága, a diósgyőri Vasgyár igazgatósága és a miskolc-diósgyőri helyiérdekű vasút igazgatósága összefogásával a Miskolcot a Diósgyőr-Vasgyárral – nagy előrelátással párhuzamos – gőzvontatású és villamosított pálya. A budapesti Ganz-gyár által készített három gőzmotor munkálatait Király Andor irányította.[10]
Nagyjából az 1910-es évek elejére tehető a kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyár Rt.-nél igazgatói munkájának kezdete, mivel a település történetének első – 1912. január 15-én kitört – bérmozgalmi munkásmegmozdulása idején már a gyár igazgatója volt.[11] Vezérigazgatóvá 1919-ben nevezték ki.[12]
Király Andor díszpolgári oklevele - kelt Kistarcsán 1923. december 29-én.
Aktívan hozzájárult Kistarcsa fejlesztéséhez, a helyi református egyházközösség lelkes támogatója volt. 1918. június 2-án Kistarcsa és Kerepes református lakossága közgyűlésen szavazta meg az új, helyi fiókegyház létrehozását. Ennek Király Andor vált főgondnokává.[13] 1918 októberében II. osztályú Polgári Hadi Érdemkereszttel tüntették ki.[14]
1920-ban a Független Kisgazdapárt színeiben indult képviselőjelöltként a cinkotai választókörzetben.[15]
Kistarcsa közvilágításának megszervezésében is közreműködött. A Községeket és Mezőgazdaságot Villamosító Rt. 1921-ben kereste meg Kistarcsa vezetését a község villamosítása ügyében, majd ezt követően, az 1922-ben megalakult Villanyvilágítási Bizottság tagja lett.[16] A Bizottság munkájának köszönhetően 1927-ben 40-re emelkedett a világítótestek száma.
1923. december 29-én Kistarcsa képviselőtanácsa díszpolgári címmel tüntette ki a község érdekében végzett szolgálatai elismeréseként.
Király Andor fia, Király Miklós 1926-ban szenvedett halálos motorbalesetet Mátyásföldön. Ennek állíttattak emlékművet (2019-ben teljesen felújították)
1925. július 11-én vásárolta meg Budapesten, a VIII. kerület Vas utca 5. szám alatt található lakását, melynek tulajdonosa felesége, Hermann Aranka volt.[17] 1902-ben, Pécelen kötöttek házasságot,[1] ahol egy nyári házat építtetett és tartottak fönn (a Baross utcai, hajdan klinkertéglával díszített[18] épület utcai homlokzatát később három kis üzletre szabták). Májusban költöztek ki Pécelre, október elején pedig vissza, Budapestre. Jómódban éltek.
Két fiuk született: Andor és Miklós, motorversenyzők,[19] vezetésükkel indult meg 1926 tavaszán a Nova motorkerékpárok gyártása. Ifj. Király Andor 1931-ben végzett a királyi József Műegyetemen[forrás?] gépészmérnökként, már gyermekkorától fogva a gyárban élt, 10 éves korában autót vezetett,[20] később pedig apja helyettese is volt a gyárban. Király Miklós joghallgató[21] 21 évesen, 1926 júniusában hunyt el egy motorbaleset[m 1] következtében – Mátyásföldön a Veres Péter út 115. számnál (a Mátyásföld, repülőtér HÉV megállóval szemközti oldalon) emlékét egy Baranyi Károly által készített emlékmű őrzi, a történtek színhelyén.[23][24][25][26] Szintén 1926-ban, miközben ő ült a volánnál, az akkor 14 éves, Éva nevű lányával autóbaleset érte épp ugyanott – a kislány ráadásul súlyosan megsérült –, majd pár nap múlva Király Sándornét, Király Andor sógornőjét is elgázolták a fővárosban, de mindketten szerencsésen felépültek.[27][28]
A kistarcsai gépgyárral még 1926 végén felmondta szerződését, 1928-ban pedig igazgatósági tagságát is megszüntette.[29][30]
Király Andor 1956. július 1-jén halt meg Budapesten tüdőgyulladás következtében.[1] Földi maradványait Pécelen, a református temetőben található családi sírban helyezték el.
Emlékezete
Király Andor születésének 145. évfordulója alkalmából a Kistarcsai Kulturális Egyesület online kiadványt jelentetett meg a Király család történetéről.[2]
Megjegyzések
↑Király Miklós 1926. július 4-én Mátyásföld keramittal burkolt országútútszakaszán három kocsi előzésekor egy szemközt kihajtó parasztszekér lőcsének ütközött, unokabátyja – Thorma Tibor rendőrfogalmazó –, aki utasként szintén ott tartózkodott, akkoriban ritka, jobb-oldalkocsis motorjával (feltételezés szerint e miatt mérte fel rosszul a távolságot). A járművet vezető Király Miklós előrebukott, széles ívben kirepült, majd egy kőnek esve koponyaalapi és csigolya törést szenvedett és a helyszínen életét vesztette. A tragikus véget ért ifjú édesapja, Király Andor vezérigazgató éppen előző nap utazott el Jugoszláviába és Belgrádban kapta a hírt fia szerencsétlenségéről. Pécelen temették el.[21][22][23]
↑Csontos Tamásné: Álmodni jó! Álmodni szabad? A 10 éves Pécelt ünnepeltem a magam módján!, Ese Híradó 11. évfolyam 5. szám, egymast-segito.hu - 2006. június 1.
↑ abHalálos motorkerékpár- szerencsétlenség történt Budapest határában, 8 Órai Ujság 12. évfolyam 125. szám - 1926. június 5. (online: adtplus.arcanum.hu)
↑Király Miklós, a kistarcsai gyár igazgatójának fia, halálos motorkerékpár-szerencsétlenség áldozata lett, Esti Kurir 4. évfolyam 125. szám - 1926. június 6. (online: adtplus.arcanum.hu)
↑ abKirály Miklós (57. old.), Autó 5. évfolyam 12. szám - 1926. június 15.; Király Miklós emlékmű (31. old.), 17. szám - 1926. szeptember 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
