A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Ebben a szócikkben a koreai nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Kim Dzsvadzsin
Született	1889. december 16. Hongseong County
Elhunyt	1930. január 24. (40 évesen) Hailin
Állampolgársága	Csoszon Koreai Császárság
Házastársa	Oh Suk-geun Na Hye-guk
Gyermekei	Kim Du-han
Foglalkozása	önéletrajzíró politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Kim Dzsvadzsin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kim Dzsvadzsin, írói álnevén Pekja (hangul: 김좌진, handzsa: 金佐鎭, RR: Kim Chwa-chin^?; Hongszong, 1889. december 16. – Csilin, 1930. január 24.) koreai politikus és a függetlenségi mozgalom résztvevője, a koreai anarchizmus képviselője, akit gyakran emlegetnek a „koreai Mahnóként”.

Kim Dzsvadzsin az andongi Kim-vérvonalból származott, édesapja Kim Hjonggju volt. Családja jó körülmények között élt. Amikor Kim 18 éves volt, 50 családot szabadított ki a rabszolgaságból, és nyilvánosan elégette a rabszolga-nyilvántartást, majd minden családnak földet adott, ahol élhetnek. Ez volt az első rabszolga-felszabadítás a modern Koreában^[forrás?].

• Édesapja: Kim Hjonggju
• Első felesége: O úrhölgy
• Második felesége: Kim úrhölgy
• Fia: Kim Duhan

Kim Dzsvadzsin a korai időktől kezdve felismerte, illetve ellenezte a japán imperializmust. 1919-ben alapította meg az északi hadsereg katonai közigazgatási hivatalát (북로군정서군, 北路軍政署軍); valamint katonai kiképzőtábort is hozott létre.^[1] Korea japán megszállását, valamint a japánok elleni 1919-es március 1-i mozgalmat követően koreai szabadcsapatok vették fel a harcot a japán hadsereggel Korea, valamint Mandzsúria területén. A Kim Dzsvadzsin vezette északi hadsereg 1920 októberében csapott össze a japán császári erőkkel a mandzsúriaiCsingsanli (Qingshanli) (koreaiul: 청산리, Cshongszanli) mellett.

Kim Dzsvadzsin ezután egy végrehajtó bizottság élére került, s e pozíciójában próbálta összefogni a különféle függetlenségi csoportokat Kínában és Mandzsúriában. 1925-ben Sinmin néven, egy volt kínai prefektúra területén önálló tartományt hozott létre az általa vezetett anarcho-kommunista közösség számára. Sinminből kiindulva vezetett gerillacsapatokat és támadásokat a japánok ellen. Noha a japán hadsereg mind tapasztalatával, mind felszereltségével felülmúlta a koreai szabadságharcosokat, Kim sikeresen megvédelmezte a sinmini anarchista közösséget.

Kim Dzsvadzsin 1930. január 24-én vesztette életét, amikor a japán gyarmati kormányzat megbízásából merényletet követtek el ellene egy észak-mandzsúriai rizsmalom mellett.^[1]

Halála után az anarchista mozgalom nehéz helyzetbe került mind Mandzsúriában, mind Koreában. A Sinmint két frontról érte támadás: délről japán csapatok, míg északról egykori szövetsége, a kínai szovjet köztársaság küldött csapatokat a koreai anarchisták ellen. 1932 nyarára a Sinmin legfontosabb vezetőit megölték, a közösség megszűnt, tagjai illegalitásba kényszerültek.

A koreai függetlenségi mozgalom vezetőjeként Kim Dzsvadzsin Északon és Délen egyaránt elismert történelmi szereplő. 1991-ben helyreállították szülőházát; a cshongszanli csatában aratott győzelmére minden év októberében ünnepség keretében emlékeznek meg .

1. ↑ ^{a b} Kim Dzsvadzsin életrajza angolul. About Hongseong. [2015. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 25.)

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Kim Chwa-chin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Ha Ki-rak. History of the Korean anarchist movement. Seoul: Anarchist Publishing Committee.