Khilón a hagyomány szerint Spártaephorosza volt i. e. 556-ban, Damagetosz fia, a hét bölcs egyike. Megerősítette az ephoroszi hivatalt Spártában. Állítólag vagy kétszáz elégikus költeményt írt. A hagyomány szerint fia karjaiban halt meg az örömtől, aki éppen akkort nyerte meg az olümpiai játékokat.
Reformjai
Khilón volt annak a szokásnak a bevezetője, hogy az ephoroszok, mint tanácsadók csatlakoznak a királyokhoz, bár Szatürosz szerint ezt Lükurgosz alkotmánya határozta meg így. Az antik hagyomány neki tulajdonítja a spártai szellemnek, amit ma annak ismerünk, megerősítését, de a sokak által nemlétezőnek tartott Lükurgosszal szemben megalkotását is. A régészeti adatok szerint az i. e. 6. század közepéig Spárta kereskedőállam volt, de akkor megszűntek kapcsolatai, nem bírván a versenyt Athénnal, Korinthosszal és másokkal, s valószínűleg ez kényszerítette ki a militarizálódás felé ható társadalmi változásokat.
Neki tulajdonított mondások
"Ne mondj rosszat a holtakról."
"Tiszteld az öregkort."
"Inkább a büntetés, mint a szégyenteljes nyereség: az első fájdalmas, de csak egyszer, a másik egész életre az."
"Ne nevesd ki a szerencsétlen embert."
"Ha erős vagy, légy irgalmas, hogy szomszédaid inkább tiszteljenek, mint féljenek tőled."
"Tanuld meg saját házadat irányítani."
"Ne hagyd, hogy a nyelved túlszárnyalja értelmedet."
"Tartsd kordában dühödet."
"Ne utasítsd el a jóslatokat."
"Ne kívánj lehetetlent."
"Ne siesd el utadat."
"Engedelmeskedj a törvényeknek."
Források
The Lives and Opinions of the Eminent Philosophers, by Diogenes Laertius
Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei (Budapest, Jel, 2005)