Krassai Kerpely Antal kohómérnök, miniszteri tanácsos és keresztesi Szende Ilona fia. A Zeneakadémián tanult Popper Dávidnál 1903-ig. 1903 és 1905 között Hans Koesslernél tanult zeneszerzést. Már diákként is rendszeres szereplője volt a budapesti kamaraesteknek. 1910-ben Waldbauer Imrével, Temesváry Jánossal és Molnár Antallal megszervezte a Waldbauer–Kerpely-vonósnégyest, mely később világhírnévre tett szert. 1913 és 1919 között, később 1928-tól 1948-ig gordonkatanár volt a Zeneakadémián, ahol eme főtárgy mellett kamarazenét és vonósnégyes-játékot is oktatott. A Waldbauer–Kerpely-vonósnégyes 1946-ban állt utoljára színpadra, utolsó előadásuk Bartók Béla 6. vonósnégyese volt Budapesten, ezután az együttes feloszlott. 1948-ban kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. A legkimagaslóbb magyar előadóművészek közé tartozott.
Magánélete
Házastársa Tapolczai Jolán színésznő volt, akivel 1920. június 24-én Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.[5]
Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937.
Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965.