Édesapja Dr. Kereszty Alfonz[2] (1901–1981) orvos, sportorvos, a Testnevelési Főiskola (ma a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara) orvosi tanszékének vezetője. Édesanyja Somogyi Erzsébet színész, aki Lehozták nékem a csillagokat címmel[3] naplót írt a rendszerváltozásról.
Kereszty András érettségi után újságíró lett a Népsport című sportnapilapnál, miközben 1962 és 1967 között elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–orosz szakát. Az egyetemen szerkesztette a Tiszta szívvel című irodalmi lapot és az Egyetemi Lapok irodalmi rovatát. 1965 után számos riportja jelent meg az Élet és Irodalom utolsó oldalán. 1968-ban az induló Magyar Hírlap munkatársa lett. 1969–70-ben a Press Trust of India ösztöndíjasaként 9 hónapot Indiában töltött, az indiai hírügynökségnél. 1970 őszén a Népszabadság külpolitikai rovatának munkatársa lett.
1974-ben hónapokon át tudósított a görögországi változásokról és a ciprusi török invázióról. 1974 őszén kinevezték a Magyar Távirati Iroda és a Népszabadság közös kairói tudósítójának. Megbízása 1980-ig tartott, közben rendszeresen utazott Afrikában és a Közel-Keleten, és a térség fegyveres konfliktusairól készített riportokat.
1980 és 1984 között a Népszabadság utazó tudósítója, 1984 és 1989 októbere között a Népszabadságwashingtoni tudósítója volt.
1989 októberében a Népszabadság főszerkesztőjének első helyettese, majd az újság felelős szerkesztőjeként a volt pártlap átalakításának egyik irányítója. 1993 júniusában a Griff című rövid életű gazdasági hetilap főszerkesztője. 1994 és 1996 között a Fenyő János tulajdonába került Népszava főszerkesztőjeként dolgozott. A Fenyővel való konfliktusa miatt távozott a laptól.
1994 és 1997 között a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) elnöke volt. 1996 után könyvkiadással foglalkozott. Cége adta ki többek között a Tények könyve sorozatot és a Ki kicsodát. 2005–2006-ban Brüsszelben tanácsadóként dolgozott. 1991-től tanított, előbb az ELTE-n, majd a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Média Intézetében.
2017-től az Újnépszabadság című online lapot szerkesztette.
A magyaron kívül angolul, németül, oroszul beszélt. Szentendrén élt.
Művei
Több száz újság- és folyóiratcikk mellett kilenc dokumentum- és riportkönyvet írt.
Írt egy regénysorozatot Politikai krimi első kézből címmel. Azokat az eseményeket írta meg, amelyeknek tudósítói munkája során részese volt. Az első regény 2009-ben jelent meg Merénylet az érsek ellen címmel, a sorozat második kötete pedig a 2010-ben elkészült Út a Holtak Városába. Az előbbi Cipruson, az utóbbi Egyiptomban játszódik.
