Keresztes Zoltán

Keresztes Zoltán
Született1929. december 23.
Gyulafehérvár
Elhunyt1996. november 3. (66 évesen)
Kolozsvár
Foglalkozásaközíró,
bibliográfus,
szerkesztő
SírhelyeHázsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztes Zoltán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Keresztes Zoltán (Gyulafehérvár, 1929. december 23.Kolozsvár, 1996. november 3.) romániai magyar közíró, bibliográfus, szerkesztő. Keresztes Endre és Gállné Keresztes Erzsébet testvére.

Életútja

Az erdélyi örmény Keresztes család leszármazottja.[1] A kolozsvári Zágoni Mikes Kelemen Főgimnáziumban (ma Bá­tho­ry Ist­ván Gim­ná­zi­um) érettségizett (1948), a Bolyai Tudományegyetem jogi és közgazdasági karán szerzett közgazdász diplomát (1953). Dolgozott a kolozsvári Viktória kötöttárugyárban, ez után a kolozsvári Rádióstúdiónál szerkesztő és riporter (1951–58), majd a kolozsvári antikvárium tisztviselője, innen a tiltott könyvek forgalmazása miatt bocsátották el.

Első írását az Igazság közölte (1949). Mint rádióriporter az Ismerjük meg hazánkat sorozatban (1955–58) Gyimes, Avas, Kővár, Kalotaszeg vidékét mutatta be. Mint a Korunk munkatársa Emlékezés kolozsvári önkéntesekre cím alatt (1964/8) az antifasiszta Tudor Vladimirescu-hadosztály Csehszlovákiában elesett hőseiről, köztük Czellér Lajos kolozsvári ifjúmunkásról írt, s A szirénák Kolozsvárt is megszólaltak címen (1966/2) az 1933-as sztrájk résztvevőivel idéztette fel a megmozdulás helyi emlékeit. Az Ifjúmunkás, Igazság, Utunk, Dolgozó Nő, Új Élet keresztrejtvény-készítője; rejtvényei közt igen sok az irodalmi tárgyú. Szabadegyetemi és rádióelőadásokon az erdélyi örménység történetével foglalkozott; elismert könyvtártörténeti szakértő. Kötete: Törd a fejed! (rejtvénykönyv, 1975, Kaleidoszkóp).

Az 1989-es fordulat után megalapította a Magyar-örmény Baráti Társaságot, és életre hívta az Arménia : magyar-örmény időszaki szemle című folyóiratot, amelynek első 14 számát mind ő szerkesztette.[2]

Sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben

Jegyzetek

  1. Keresztes család
  2. Murádin László: A magyarörmény halálára. = Szabadság (Kolozsvár), 1996. november 8.

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek