PROFILPELAJAR.COM

	Kemény János ; (Kemény János György)
	Interjú (Dartmouth College, 1991)
Született	Kemény János György; 1926. május 31.; Budapest
Elhunyt	1992. december 26. (66 évesen); New Hampshire, USA
Állampolgársága	magyar; amerikai;
Nemzetisége	magyar-amerikai
Foglalkozása	matematikus; informatikus; egyetemi oktató; közgazdász; egyetemi elnök; pedagógus;
Tisztsége	elnök (1970–1981, Dartmouth Főiskola)
Iskolái	George Washington Educational Campus (1940–1945); Princetoni Egyetem (1945–1949, doktorátus);
Kitüntetései	Computer Pioneer Award (1985)
Halál oka	természetes halál
Sírhelye	Dartmouth College Cemetery
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kemény János témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a matematikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Kemény János (egyértelműsítő lap).

Kemény János György (John G. Kemeny) (Budapest, 1926. május 31. – New Hampshire, USA, 1992. december 26.) zsidó származású magyar-amerikai matematikus, számítástechnikus.

Életpályája

Fiatalkora

Édesapja, Kemény Tibor fűtermesztéssel, magkereskedéssel, bankszakmával foglalkozott. Édesanyja Fried Lucia volt. Családjával Budapesten élt, elemi iskolába a Vilmos császár úti (ma: Bajcsy-Zsilinszky út) Rácz-féle magániskolába járt, ahol évekig Balázs Nándor volt a padtársa. Gimnáziumba a Berzsenyi Dániel Gimnáziumba járt.

1940-ben a második zsidótörvény elfogadása után emigrált a Kemény család. Nagyapja azonban nem volt hajlandó elhagyni az országot. Nagyapja, nagynénje és a nagybátyja a holokauszt áldozata lett.

Középiskolai tanulmányait New Yorkban fejezte be. Katonai szolgálatra Los Alamosba került, s a Manhattan terv keretében a későbbi Nobel-díjas Richard Feynman munkatársa volt. Találkozott az Amerikában dolgozó magyar fizikusokkal: Teller Edével, Wigner Jenővel, Szilárd Leóval.

Princetoni időszak

1947-ben leszerelt, és a Princetoni Egyetemen lediplomázott, 1949-ben doktorált logikából, majd Albert Einstein tanársegédje lett. Együtt kutatták ekkor az egyesített térelméletet. 1949-ben szerzett doktori fokozatot, ezt követően a Haditengerészet princetoni kutatóintézetében, majd az egyetem filozófiai tanszékén dolgozott. Nagy hatással volt rá Neumann Jánoson kívül Bertrand Russell is. Később a Kenti Egyetem munkatársa lett. Jellemző rá, hogy amikor autót vett, a „LOGIC” (LOGIKA) rendszámot íratta rá.

A Dartmouthi Főiskolán

27 évesen meghívták a Dartmouthi Főiskolára matematikaprofesszornak. Két év múlva a Matematikai Intézet vezetője lett. 1962-ben ő javasolta az egyetemi számítógépközpont megépítését is; a központot végül 1966-ban adták át. 1963-ban elkészült a Thomas Kurtz-cal közösen kidolgozott, első időosztásos számítógépes rendszer, amely megnövelte a processzorok kihasználtságát, ezzel a rendszerteljesítményét is. Ezért a vívmányáért 1990-ben megkapta az IBM első Louis Robinson-díját. Szintén Kemény és Thomas Kurtz közös munkájának eredménye a BASIC (Beginner's All Purpose Symbolic Instruction Code) programozási nyelv kifejlesztése, ami a 80-as években több számítógép „beépített” nyelvévé vált.^[2]

Kemény egyébként a ma közkedvelt elektronikus levelezés (e-mail) úttörője volt. Felesége egy 200 km távolságban levő főiskolán dolgozott. A két főiskola központi gépének összekapcsolásával létrejött az első „internet” amelyen keresztül levelezhettek.

1970-ben a főiskola rektora lett, ezt a tisztet 1981-ig töltötte be – munkásságával, eredményeivel téve világhíressé a kis vidéki főiskolát. Több újítást is bevezetett. Lehetővé tette feketék, nők és indián őslakosok beiratkozását a főiskolára, amelyen addig a rendkívül konzervatív hagyományok ezt nem engedték meg. Tanítás iránti elkötelezettségét jól mutatja, hogy a Dartmouthban a rektort a tanítástól eltiltó szabályzat ellen fellázadt, és lemondásáig tartott órákat, nem csak matematikus hallgatóknak.

A Three Mile Island-i atomerőmű-baleset után őt kérték fel a kormányzati vizsgálat vezetésére.

Életében csak egyszer látogatott vissza Magyarországra: egy rövid időre 1964-ben.

Főbb művei

Introduction to Finite Mathematics (with J. L. SNELLL, G. L. THOMPSON), 1957;
A Philosopher Looks at Science, 1959;
Finite Markov Chains (with J. L. SNELL), 1960;
BASIC Programming (with T. E. KURTZ), 1967;
Man and the Computer, 1972 (Magyarul: Az ember és a számítógép, Gondolat Kiadó, 1978)

Jegyzetek

↑ Find a Grave (angol nyelven)
↑ Magyar zseni újította meg a programozást, Index.hu 2014. május 1.

Források

J. L. SNELL: John Kemeny https://web.archive.org/web/20180925082554/https://math.dartmouth.edu//,
N. R. CAMION: True Basic, A sketch of John Kemeny.
MARX György: K. J. Fizikai Szemle, 43 (1993) 5.