Felsőfokú tanulmányokat a Magyar Iparművészeti Főiskolán folytatott, 1970-ben nyert iparművészeti diplomát textil szakon. Pályakezdő éveiben a magyar népművészeti hagyományok motívumai jelentkeztek alkotásain, diplomamunkája Dédnagymama c. gobelinje (1970). Az 1980-as évektől stílust váltott, textiljein eluralkodott a harmóniát sugárzó lírai, festői szemlélet.
Finom eszközökkel ábrázolta a természetet, lágy színekkel és a len különböző árnyalataival szőtte meg a Dunakanyart és a körötte elterülő tájat. A táj domborulatait a lenszálak erősen szemcsés felületével, a víz alatti világot pedig a puha kékek és fehérek egymásba olvadó pasztell tónusú képeivel érzékeltette. A Dunakanyart több változatban is megszőtte (1976, 1983 és 1984). Textiljei közül kiemelkedik a körömi kis zarándoktemplom oltár-kárpitja (1980-1985) is, amely szabályos hatalmas kompozíció az egyöntetű sík felületen, melynek közepére egy Mária-kegyképet helyezett, a kegykép kidolgozása ékszerszerű, aprólékos kidolgozású, a bizánciikonok hagyományát eleveníti fel. Az ábrázolások festői szépsége és frízt alkotó képkockáinak sora műveinek karakteres formája. Az 1990-es évekből jeles alkotásai: Himnusz (1994-1995), Komárom (1996).
1987 • Kortárs Magyar Textilművészeti Kiállítás, Castle Museum, Nothingham (Egyesült Királyság) • Magyar Gobelin, Riga
1988 • Eleven Textil, Műcsarnok, Budapest
1987-1991 • St. Lukács-kör
1990 • Minitől a maxiig, Eisenstadt • Wiener-Neustadt • A 10. Fal- és Tértextil Biennálé-díjazottjainak kiállítása, Szombathely
1991 • A Ferenczy család, Vigadó Galéria, Budapest • Arelis, Salon de la Tapisserie Contemporaine a la Cité Internationale des Arts, Párizs • Gutenberg vára (Ausztria)
1992 • Tokiói Magyar Napok, Metropolitan Art Space, Tokió