Valószínűleg még nagyapja, Sznofru uralkodása alatt született. Mivel viselte a király legidősebb, vér szerinti fia címet, valamint sírja előkelő helyen épült, azonkívül feleségül vette a rangidős hercegnőt, II. Hotephereszt, úgy tűnik, ő volt Hufu legidősebb fia és kijelölt örököse, azonban még apja halála előtt meghalt.[2] Hufu utódja így Kawab öccse, Dzsedefré lett, aki feleségül vette Hotephereszt. A korábbi feltételezésnek, mely szerint Kawabot Dzsedefré ölette meg, az adott tápot, hogy Dzsedefrét nem Gízában temették el, hanem Abu Roasban, és piramisát súlyosan megrongálták, mára azonban bebizonyosodott, hogy a rongálást jóval később, a római korban követték el.[3]
Mindzsedef herceg; hogy Kawab fia, arra sírja, a G7760 elhelyezkedéséből következtettek;[5]
Duaenhór herceg (?); talán Kawab fia; a G7550 sírba temették Menkauré uralkodása alatt.[6]
Kawab címei közt szerepeltek a következők: Anubisz papja; Szelket papja; A király vér szerinti fia; Örökös herceg; nemesember; a felső-egyiptomi tízek elöljárója; az egyetlen társ szeretetben; vezír. (A vezíri cím egy Mit Rahina-i szobron található.)[7]
Sírja
Kawabot a G 7110-7120 nagy kettős masztabasírba temették a gízai nekropolisz keleti részén. A G 7120 masztaba az övé volt, a G 7110 a felesége számára készült, akinek nevét a kápolnában említik.[8] A bejárat egyik domborműve Kawabot anyja, Merititesz előtt ábrázolja. A masztaba részét négy temetkezési akna alkotta, ebből a G 7110 A jelűt sosem használták, a G 7110 B-t Hotepheresznek szánták, de nem fejezték be és nem használták, valószínűleg azért, mert a hercegnő ismét férjhez ment első férje halála után. A G 7120 A akna Kawab temetkezési helye, melyben megtalálták vörösgránit szarkofágját.
Halála után több évszázaddal II. Ramszesz fia, Haemuaszet rendbe hozatta Kawab szobrát a memphiszi templomban.[9]
↑Simpson, William Kelly. The Mastabas of Kawab, Khafkhufu I and II. Giza Mastabas 3. Boston: Museum of Fine Arts, 1978. pg 1-8, Plate I-X, Retrieved from gizapyramids.orgArchiválva 2008. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.
↑Porter, Bertha and Moss, Rosalind, Topographical Bibliography of Ancient Egyptian Hieroglyphic Texts, Statues, Reliefs and Paintings Volume III: Memphis, Part I Abu Rawash to Abusir. 2nd edition (revised and augmented by Dr Jaromir Malek, 1974. Retrieved from gizapyramids.org
↑Kawab. [2010. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 8.)