Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi mérsékelt övi erdők és füves puszták. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
A kakas hossza 50-55 cm, ezzel nagyobb testű, mint a 37–42 cm hosszúságú tyúk. A kakas nagyon jellegzetes, a vörös szemöldöktől eltekintve teljesen fekete a tollruhát visel, valamint farktollai mélyen villás alakúak. A tyúk tollazata szürke, hívása rikító.[5]
Egy oroszországi egyed.
Szaporodása
Májustóljúniusig a kakasok csoportos dürgést adnak elő. Ellentétben a közönséges nyírfajddal, a kaukázusi nyírfajd dürgése néma, de a kakas szárnyai vékony fütyülés kíséretében lobognak, miközben ugrik és megfordul a levegőben, illetve a szárny alatti fehér tollai rövid ideig látszanak.[5] A tyúk legfeljebb 10 tojást rak le egy földi kaparásban és minden felelősséget elvállal a költés és a csibék felnevelése terén.
Természetvédelmi állapota
A kaukázusi nyírfajd talán a legkevésbé tanulmányozott fajdfaj és korábban a Természetvédelmi Világszövetség adathiányosnak minősítette.[4] Az újabb kutatások azt mutatják, hogy állománya bizonyos mértékig csökkenőben van és ennek következtében 2008-tól mérsékelten fenyegetett fajként szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vöröslistáján.[6] A 2010-es becslések szerint 30–63 ezer található a fajból.[7][8] A természetvédelmi erőfeszítések közül szerepel az ökoturizmus ösztönzése, a madárfaj és élőhelyének ismertségének a növelése. [9]
↑ (2003) „How much do we know about the Caucasian Black Grouse Tetrao mlokosiewiczi”. Sandgrouse25 (1), 33–40. o.
↑ (2010) „Combining radio-telemetry and random observations to model the habitat of Near Threatened Caucasian grouse Tetrao mlokosiewiczi”. Oryx44 (4), 491–500. o. DOI:10.1017/S0030605310000979.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Caucasian Grouse című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.