Heinrich Christian Wilhelm von Schlotheim és felesége, Friederike Most von Wilhelmsthal lánya volt. I. Vilmos hesseni herceg elrabolta, és Rosa Dorothea Ritter helyett a szeretőjévé tette. 1788-ban Schlotheim grófnőjévé tette, és 1793-ban megépíttette számára a löwensteini kastélyt a Wilhelmshöhe hegyi parkban. Államügyekben kikérte a tanácsát, és befolyása volt az állam fejlődésére.[3] 1807-ben Karoline követte Vilmost a száműzetésbe.
1811 Hessenstein grófnője lett.
I. Vilmostól született gyermekei
Wilhelm Friedrich (1789-1790)
Wilhelm Karl (1790-1867)
Ferdinand (1791-1794)
Karoline (1792-1797)
Auguste (1793-1795)
Ludwig Karl (1794-1857)
Friederike (1795-1855)
Wilhelm Ludwig (1800-1836)
Friedrich Ludwig (1803-1805)
Karoline (1804-1891)
halva született fiú (1805)
halva született lány (1806)
halva született fiú (1807)
Irodalom
Eckhart G. Franz: Haus Hessen. Biografisches Lexikon = Arbeiten der Historischen Kommission NF 34. Darmstadt 2012. ISBN 978-388443-411-6, S. 141. (németül)
Eckhart G. Franz: Das Haus Hessen. Eine europäische Familie. Urban-Taschenbücher; Bd. 606. Kohlhammer, Stuttgart 2005, ISBN 3-17-018919-0. (németül)
Detlev Schwennicke: Europäische Stammtafeln/NF, Bd. 3. Klostermann, Frankfurt am Main 2004. ISBN 3-465-03292-6, Tafeln 250 ff. (németül)
Rainer von Hessen (Hrsg.): Wir Wilhelm von Gottes Gnaden. Die Lebenserinnerungen Kurfürst Wilhelms I. von Hessen 1743-1821. Campus-Verlag, Frankfurt am Main 1996, ISBN 3-593-35555-8. (németül)
Jegyzetek
↑ abThe Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑Karl Eduard Vehse: Geschichte der deutschen Höfe seit der Reformation. 4. Abteilung, Fünfter Teil. Hamburg, 1853. 265. o.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Karoline von Schlotheim című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.