Hofrat von Greiner és felesége, Charlotte lányaként született. Az 1770-es években anyja, Charlotte gyakran járt Mária Terézia udvarában, ahová többször magával vitte lányát is. Karolina fiatal lányként találkozott Haydnnal és Mozarttal. Utóbbi rendszeresen koncertezett a Greiner-házban.
Karolina fiatal korában latinul, franciául, olaszul és angolul tanult. 12 éves korában adta ki első versét. 1796-ban Andreas Pichler kormányzati tisztviselővel kötött házasságot, kinek bátyja Anton Pichler bécsi kiadó és nyomtató, az Anton Pichlers Witwe & Sohn tulajdonosa volt. Karolina férje bátorításával sok évig vezetett egy szalont, amely sok éven át az osztrák főváros irodalmi életének központja volt. Szalonját Beethoven, Schubert, Friedrich von Schlegel, Luise Brachman és Franz Grillparzer is látogatta 1802 és 1824 között.
Műveit a téma iránti lelkesedés, aprólékosság és bőbeszédűség jellemzi. Apjának, Greiner udvari tanácsosnak a házában számos előkelő magyarral ismerkedett meg, ezért többször járt magyar földön és műveiben gyakran fordulnak elő magyar vonatkozású témák.
Főbb művei
Olivier (névtelenül), 1802
Idyllen, 1803
Lenore, kétrészes, 1804
Ruth, 1805
Agathokles, 1808
Die Grafen von Hohenberg (kétkötetes), 1811
Biblische Idyllen, 1812
II. Ferdinánd, 1816
Frauenwürde (négykötetes), 1818
Gedichte, 1822
Die Belagerung Wiens (háromkötetes), 1824
Die Schweden, Prága, 1827
Die Wiedereroberung Ofens (kétkötetes, magyarul Agárdi Györgytől), Pest, 1829
Das Schloss im Gebirge (történeti elbeszélés Zay-Ugróc várának múltjából, ahol Zay Mária grófnő, német irodalmi álnéven Theone, egész irodalmi kört alakított maga körül, ahol Grillparzer is megfordult), 1829
Friedrich der Streitbare (négykötetes), 1831
Elisabeth von Guttenstein, 1835
Denkwürdigkeiten aus meinen Leben (négykötetes), 1844
Der letzte Zrinyi (a többivel együtt megjelentek összes műveiben; 60 kötet), Bécs, 1820–1845
Karolina Pichler hasonlatosságai; ford. Kelemen Borbála; M. Institoris, Pest, 1807
Források
Enciklopedia Britannica
Sternstunden der Musik: Von JS Bach a John Cage által Nikolaus de Palézieux, CH Beck, 2008, p. 62. ISBN 978-3-406-57731-4 (németül)
Becker-Cantarino, Barbara (1998). Daviau, Donald G., szerk. A XIX. századi osztrák irodalom főbb ábrái. Riverside, Kalifornia: Ariadne Press. ISBN 1-57241-047-7
